Mindszentkálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence észak-nyugati részén, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik. A település az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Első írásos említése 1277-ből ismert, majd 1324-ben neve Villa omnium sanctorium Kaal volt. Később Mindszentkállakisfalud néven említették. Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud (utóbbi esetében előfordul a Kiskál elnevezés is). Ezek összeépüléséből, egyesüléséből keletkezett a mai település. A Káli-medece községei Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt, és mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Kisfaludot 1548-ban felégették a törökök, ...

Május első hétvégéjén – még Anyák napja előtt – barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Tulajdonképpen az előbbi mondathoz hasonlóan, egy körtúrát csináltunk. Ez kb. 14,5 km-t, 5 órát és 550 méter szintet jelent fel és le. A legtöbb ajánlás ugyan az ezzel szembeni, fordított irányt javasolja, mi szeretjük a ...

A Tihanyi-félszigeten, az Apáti-hegy lábánál fekvő, a tihanyi apátnak alárendelt hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke az apáti templom. A római korban a vidék nagy vízrendezési munkálatai Galerius császárhoz (305-311) kötődnek. A kutatások az ő idejéhez kötik a Várpalota és Öskü közötti Kikeri-tói kőgát –, a sopronkőhidai gátrendszer –, illetve a Sió-zsilip létrehozását. Ezért lehetséges, hogy Tihanynál is tevékenykedtek az ő idejében, vagyis ekkor Apáti település egy csatornán belül feküdt, melyet a császár ásatott és amely Tihanyból félszigetet csinált. Az 1211-es oklevél bizonyítja a meglétét az ároknak, 1416-os pereskedés is kapcsolódik hozzá, miszerint Apáti falu két részre oszlik: az egyik ...

A trilógia harmadik része:

2023 októbeében Csanádalberti és Királyhegyes környékén jártam, ahol több kastélyt és egy kriptát is felkerestem gyerekkori barátommal. A Nicsovics-kastély feltérképezése után Királyhegyes, majd Csikóspuszta felé vettük az irányt, hogy felkeressük a Blaskovich-kúriát (néhol kastélyként említik) és a kriptakápolnát. Szinte visszautaztunk az időben, a környéken teljesen megállt az élet. Az aszfalt út borzalmas állapotban van, az egyik beláthatatlan kanyarban találkoztunk a helyi/helyközi járatos busszal is, aminek majdnem rossz vége lett. A kúria megközelítése ezen a borzalmas úton lehetséges.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó ...

2023 májusának első hétvégéjén barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez, végül a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Tulajdonképpen az előbbi mondathoz hasonlóan, egy körtúrát csináltunk. Ez kb. 14,5 km-t, 5 órát és 550 méter szintet jelent fel és le. A legtöbb ajánlás ugyan az ezzel szembeni, fordított irányt javasolja, mi szeretjük a kalandokat és a ...

Az Alföldi Kéktúrát 2020-ban teljesítette 3 fős csapatunk. Egy több napos etap alkalmával a Gemenc/Gemenci erdő varázslata és a „Bajai átkelés” után egy kicsit szétnéztünk Baján a belvárosban és a folyóparti területeken is. Útba ejtettük a Hajómalmot is, amelyet már bemutattam az oldalon, de a közelben van egy takaros kis kilátó is.

Baján, a Duna és a Sugovica összefolyásánál találjuk Türr István emlékművét. 1938-ban, halálának 30. évfordulóján avatták fel a kör alakú, oszlopos, kőből készült, 13 méter magas épületet. Az emlékművet Nagy András városi főépítész, az alsó, fedett szintjén található emléktáblát-domborművet Miskolczy Ferenc képzőművész tervezte. A külső oldalon lépcső ...

2022 szeptemberében, 13 év után újra Torockó környékét fedeztük fel barátaimmal. A 4 napos túra harmadik napján, miközben Nagyenyedre tartottunk, áthaladtunk a Kőközi-szoroson is. Természetesen meg kellett állnunk lefotózni ezt a csodát.

A Kőköz vagy Kőközi-szoros egy Erdélyben, a Torockói-hegységben, tágabb értelemben Torockó és Nagyenyed között, szűkebb keresztmetszetben Torockógyertyános és Nyírmező között található 3 km hosszú sziklaszoros. A természeti szépségekben gazdag szorosban tör át az Enyed-patak, a 250 méter magasságú sziklafalak között, a szoros mellett emelkedő, 773 méter Csitátye sziklaorma tövében.

A szoros mindkét oldalán szép kilátóhelyekre kapaszkodhatunk fel, több ...

2023 októberében Csanádalberti és Királyhegyes környékén jártam, ahol több kastélyt és egy kriptát is felkerestem gyerekkori barátommal. A Nicsovics-kastély feltérképezése után Királyhegyes, majd Csikóspuszta felé vettük az irányt, hogy felkeressük a Blaskovich-kúriát (néhol kastélyként említik) és a kriptakápolnát. Szinte visszautaztunk az időben, a környéken teljesen megállt az élet. Az aszfalt út borzalmas állapotban van, az egyik beláthatatlan kanyarban találkoztunk a helyi/helyközi járatos busszal is, aminek majdnem rossz vége lett. A kúriáról legközelebb számolok be, most következzen a sokkal érdekesebb kriptakápolna története. A megközelítés itt sem veszélytelen, kisebb esőben haladtunk egy erdészeti úton. Végül ...

A korábbi történelmi időkben számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A történelmi adatok szerint a környéken, mintegy 15 településnek volt temploma, ezek közül ötnek az alapjait tárta fel a régészet. Csomorkány falu első okleveles említése 1231-ből származik. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, ezért megfelelő helynek tűnhetett a letelepedésre. Az Árpád-kori Csomorkány a XIV. században mezőváros lett, majd a Hunyadiak birtokaként élte virágkorát. A XVI. század második felében 38 házat számoltak össze Csomorkányban. Megközelítően 2,25x2,25 km-es az a terület, amelyen Csomorkány feküdt. A település ...