Május első hétvégéjén – még Anyák napja előtt – barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Tulajdonképpen az előbbi mondathoz hasonlóan, egy körtúrát csináltunk. Ez kb. 14,5 km-t, 5 órát és 550 méter szintet jelent fel és le. A legtöbb ajánlás ugyan az ezzel szembeni, fordított irányt javasolja, mi szeretjük a kalandokat és a nehezebb útirányt választottuk, így a Vadálló-kövekre nem felkapaszkodtunk, hanem azokról lefelé jöttünk – esőben...

A Vadálló-kövek a Visegrádi-hegységben (a Visegrádi-hegység ugyebár nem része a Pilisnek, a kettőt a Két-bükkfa-nyereg választja el), Dömösnél találhatóak. Máshogy fogalmazva Dobogókő és a Dunakanyar között, a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 méteres tengerszint feletti magasságban. A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete.

A különféle formájú sziklaképződmények a 12 millió évvel ezelőtt a felszínre kerülő vulkanikus lávából jöttek létre, amik felbukkanásukat követően megszilárdultak, ezt nevezik andezitnek. A Vadálló-kövek tulajdonképpen 6 formát takarnak: Nagytuskó, Széles-torony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltó jel, Árpád trónja.

Mivel a terep bármilyen időjárás esetén is nagyon kitett és veszélyes, ezért csak megfelelő túrabakancsban vagy túracipőben vágjunk neki. Sajnos minden évben történnek itt súlyos balesetek. Ha lehet, akkor tényleg az ellenkező útirányt válasszuk, erre táblák is figyelmeztetnek. Az útvonal gyökérfonatos, sziklakibukkanásos ösvényeken vezet, de néhány helyen a sziklaformák mellett egyszerű ösvények is vezetnek. Találkozhatunk itt egyébként sziklafutókkal is, de gyerekekkel is.