2023. júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi körzet érintetlen erdőségein. Újvárfalvára jutva pedig a DDKPH_30 jelű pecsételőhelyen szemügyre vettük a Noszlopy Gáspár (1820–1853) szülőhelyeként is ismert kúriát.

Újvárfalva egy kis zsáktelepülés, egy község Somogy vármegyében. Neve 1909-től Újvárfalva, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei. Itt született Noszlopy Gáspár honvéd őrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot ...

A töttöskáli templomrom a Káli-medencében található, Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában. A középkorban Töttöskál falu állt Szentbékkálla helyén. Első írásos említése 1296-ból való, majd 1338-ban Theutheus, 1380-ban Teutuskal, 1488-ban Thythews néven fordul elő. A Kál nemzetség a honfoglalást követően megszállta a Káli-medence területét, így az elnevezés Kál része a Kál horkára és családjára utal. Az ő nemzetségük több környékbeli település névadójaként is szerepel. A Töttös is személynévi eredetű, valószínűleg a növényi "tő" szó egy továbbképzett alakja. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkállától keletre, a Kereki-dombon ...

November elején egy szuper túrán vettem részt, mely a Királyerdő-hegységben került megrendezésre. Az útvonal áthaladt az Ökrök-völgyén és érintette többek között az Ökrök-vízesést, az Ökrök Köve-kilátópontot, melyről szép panoráma nyílt a völgyre és a Sebes-Körösre. Ebből szemezgetek most egy kicsit.

Az Ökrök-völgye a Királyerdő-hegységben található, Remetelórév falu közelében, mely egyébként Barátka része. Az Ökrök-völgye azon kevés karsztvölgyek közé tartozik, melyeknek nincsen szorosuk, vagyis egyszerre mindkét oldalon, helyenként előforduló meredek sziklafalaik. Az eredeti természetességét és vadságát megőrző szép és hangulatos völgyet, körbe lehet járni egy a piros kör jelzésű ...

Mezőhegyesen számtalan alkalommal jártam már, ez egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Térben ugyan kicsit messze fekszik minden mindentől, de érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Gluzek Gyula a Temes vármegyei Lovrinban született, mezőgazdász, jószágigazgató volt. Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1875-ben a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter a Ménesbirtok fejlesztésére ...

2020-ban teljesítettem az Alföldi Kéktúrát. Azon a nyáron, az egyik napon, egy masszív szakaszt jártunk be barátaimmal a Dél-Alföld kellős közepén. A halom mellett vezet el az Alföldi Kéktúra útvonala, vagyis egészen pontosan az AK–05 szakasz.

A kunhalmok az Alföld területein található, mesterségesen létrehozott különleges földhalmok, amelyek gyakran ősi temetkezési helyek, és a többségük a honfoglalás előtti időkből származik. A kunhalom kifejezés különböző korokból származó, más-más eredetű, emberi kéz alkotta halmokat foglal magában, szinte semmi közük a kunokhoz, a Kárpát-medencében jelenleg egyetlen olyan halmot sem ismernek, amelyet a kunok emeltek volna. A legközelebb Moldvában találhatók ilyenek. ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Az épület klasszicista stílusban épült 1821-ben lakóház-kúriának.

A kúria, szabadon álló formában, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtóval épült.

A téglalap formájú épületet kontyolt nyeregtető fedi, utcai homlokzata már-már a kastélyok nagyvonalúságát mutatja. Kéttraktusos alaprajzi formája a szobák szimmetrikus elrendezését és jó tájolását biztosítja.

A kúria sokáig ipari vállalat központja volt, majd vendégház és faluház lett. Több hektáros park vette körül, amelyben különböző melléképületek álltak. Az épület előtt kisebb díszpark létesült. A sok viszontagságos év és hosszan tartó leromlott állapot után az 1980-as évek elején felújították és ...

A Csörgő-szurdok tulajdonképpen a Csörgő-patak völgye, mely patak végig elkísér utunkon. A Csörgő-patak 750 méter tengerszint feletti magasságban a Mátrában ered, három kisebb vízfolyásból keletkezik. A Csörgő-patak nevét onnan kapta, hogy a patakmeder görgetegkövei csörgő, koccanó hangot adnak ki, amikor nagyobb esőzések után sodródás közben egymáshoz érnek. Mátrakeresztesnél csatlakozik a Kövecses-patakhoz, majd innen a Hasznosi-víztározóig folytatja útját. A Heves és Nógrád megye határán fekvő Mátrakeresztes a fakanálfaragók hazája néven ismert, közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó festői hegyvidéki település.

Egyik legjobb barátommal a túránk kiindulópontja – Pásztó történelmi ...

Szentbékálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence északi, Boncsos-tető, Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. Veléte nevű helynév csak Huszt mellett létezik Kárpátalján, a Balaton-felvidéken nem. A környéken csak egy Belethfalwa (1379) nevű helységről tudunk, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugati részén volt.

A velétei palotát a veszprémi püspök építtette a XIV. században gótikus stílusban a Szentbékkálla melletti Veléte-hegyen. Egy 1377. október 8-án kelt királyi oklevél arra utasítja a helyi nemeseket, hogy birtokaikat a veszprémi káptalannak adhatják el vagy zálogosíthatják el. ...