2023 május első hétvégéjén barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez, végül a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Első megállónk a prépostsági romok megtekintése volt.

Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, amikor a Buden comes (ispán) kérésére adományozó-hozzájáruló oklevelet állított ki, ...

A napokban Csanádalberti és Királyhegyes környékén jártam, ahol több kastélyt és egy kriptát is felkerestem gyerekkori barátommal. Az első állomásom a Nicsovics-kastély volt Csanádalbertin. Megközelíteni nem egyszerű, földút vezet az épülethez, amely esős időben sarassá válik, így vezetnem sem volt egyszerű, a kocsi folyamatosan csúszkált. De célba értem végül. A kastély/kúria belül teljesen üres és elég siralmas állapotban van. Lássuk a történetét:

A szerb eredetű Nicsovics család a török hódoltság elől menekült Magyarországra, a XIX. században a Vajdaság középső részén, az észak-bácskai körzetben található Topolyán és Nemesmilticsen élt, ahol főként kereskedelemmel foglalkozott. A családi ...

Szűkebb otthonom, Békés vármegye jó néhány ipartörténeti emlékkel és műemlékkel rendelkezik. Annak ellenére is, hogy az idő vasfoga és az emberi rosszakarat sokat megsemmisített már közülük. Szarvas érdemeit azt hiszem már nem kell bemutatni, de még itt is találhatunk olyan nevezetességeket, melyek mintha kissé rejtve lennének az idelátogatók elől. Bevallom, jómagam sem tudtam sokáig a szárazmalomról Szarvason, de mérhetetlen kíváncsiságom és felfedező vágyam végül utamba sodorta ezt az értékes műemléket.

A szárazmalmokat azért nevezik őket száraznak, mert meghajtásuk nem vízi erővel, hanem állati erővel történt. A szárazmalmok szerkezeti elemei fából, épületeik téglából, vályogból vagy fából ...

2023-ban úgy döntöttem, idén belevágok a TTT Kupa, korábban Budapest Kupa elnevezésű túrasorozat teljesítésébe. Január közepén az első állomás számomra a Szent Margit nyomában elnevezésű túra volt, melynek állomásairól és az ott található nevezetességekről már több bejegyzés is született. Rögtön január végén folytattam is a kupasorozatot, másodjára a Triumph elnevezésű túrát választottam. A túra közben tettünk egy barátommal egy kis kitérőt a nem messze található János-hegyi Átjáró-barlanghoz is. Természetesen átmentünk rajta. 

A János-hegyi Átjáró-barlang (más néven a János-hegyi átjáró) a Duna-Ipoly Nemzeti Parkterületén, a Budai-hegységben, a János-hegy oldalában, Budapest XII. kerületében ...

2023 áprilisában ismét Budapesten jártam, hogy folytassam a TTT Kupa (korábban Budapest Kupa) túráinak teljesítését. Ha már ott voltam, akkor a Péterhalmi erdőn átvezető választott túra után, egy barátommal kocsiba pattantunk és kihasználtuk a hétvégét, hogy minél több nevezetességet látogassunk meg. Ócsán és Dabason jártunk, utóbbi helyen felkerestük többek között a Szent Jakab sétányt.

A Szent Jakab sétány a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken áthaladó, Esztergomból Máriagyűdre vezető, a szent helyeket mintegy 431 km-en összefűző Magyar zarándokút része, de önmagában tanösvényként is funkcionál. A cölöpökön álló fapallós sétány kb. 2 kilométeres, melyet a Duna–Tisza-csatorna és ...

Pár évvel ezelőtt, barátaimmal egy pár napos kirándulást szerveztünk Pécsre és környékére. Ekkor kerestük fel pl Pécsvárad, Szigetvár és Siklós nevezetességeit is. Pécs városában is végigjártunk egy jó kis felfedező utat, így útba ejtettük a székesegyház mellett található Barbakánt is.

A barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének egy előretolt kapuerődje, bástyája, amely kör alakú. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül. A gótikus stílusú kapuerőd megépítését még Kinizsi Pál rendelte el 1498-ban, Szatmári György püspök idejében, hogy a vár védelmét a törökök ellen megerősítse és a kaput ostromló ...

1956-ban Budapesten, a Műegyetem (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) aulájában volt – diákok és tanáraik részvételével – az az izzó hangulatú megbeszélés, amely minden történelemkönyvben az 1956-os forradalom kiindulópontjaként szerepel. Az 50. évfordulón ezen a helyszínen avatták fel a Műegyetem 1956-os emlékművet, mely a Központi Épület Duna-parti főbejárata mellett, a kerítésbe ágyazva található.

Az alkotás félkör alakú. A szobor központi szoborcsoportja az 56-os egyetemisták forradalmi tömegét ábrázolja, amint a kőkerítés oszlopainak szétfeszítésével megindulnak a fennálló elnyomó rendszer ellen. A közepén látható embercsoportból kiemelkedik egy több, mint négy méter magas női ...

Visszarepülök egy kicsit az Alföldre, Békés vármegyébe, hogy felkeressük az itt rejlő számtalan nevezetességet. Az ember nem is gondolná, hogy itt-ott járva-kelve, még a tágabban vett otthona környezetében is rábukkanhat eldugott, de annál különlegesebb kincsekre. Így jártam én is, amikor teljesen véletlenül botlottam bele a Tanyamúzeumba Tótkomlóson.

A tótkomlósi tanyavilág emlékét őrzi a tanyamúzeum, mely a hagyományos gazdálkodás jellegzetes tárháza. A pusztuló tanyát 1985-ben építette újjá a Viharsarok Termelőszövetkezet, megőrzendő a tótkomlósi tanyavilág emlékét. A korabeli paraszti élet tárgyi emlékeit Lopusni András és más lelkes lokálpatrióták gyűjtötték össze. A tanya szobából, ...

Mezőhegyesen számtalan alkalommal jártam már, ez egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Térben ugyan kicsit messze fekszik minden mindentől, de érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

A mai bejegyzésben szereplő, boltozatos manzárdtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830-1832 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül mára csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező ...

Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Ma egy ilyen épületet veszünk szemügyre Csorváson, a Rudolf-majorban.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált. Később csak ...