Egy jó kis két napos kirándulást szerveztünk a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. Sűrű programunk volt, ezért nem is tudtunk minden helyen huzamosabb időt eltölteni. Az egyik célpontunk a ciszterci apátság épületegyüttese volt Zircen.

Zircen a középkori ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, a Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, késő román, korai gótikus stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt. Az apátság III. Béla halála után fia, Imre ...

2023. júliusban folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a Zselicen haladtunk át és útba ejtettük a Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is, amely csak pár száz méterre található a hivatalos útvonaltól.

Szenna egy kis község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. Igazi értéke a Zselici Tájvédelmi Körzet területén fekvő Szennai Skanzen, ahol a Zselic népi építészetével ismerkedhetnek meg az látogatók.

Az 1978-ban – az országban harmadikként – megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu közepén, a közösség aktív részvételével jött létre. Létrejöttének alapvető célja, hogy megőrizze és ...

2023. júliusban folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. 5 napra terveztük az idei túrát, melynek végállomása Abaligeten volt. Természetesen ha már ott jártunk, nem hagytuk ki a barlangot, már csak azért sem, mert RP-DDK pecsételőhely. A barlang a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója. Folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a 466 méteres főága, valamint a három, nehezen járható mellékága.

Abaliget egy kis község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Egyes kutatók kelta eredetű településnek tartják. A XI. században az Aba nemzetség alapította, melynek legismertebb tagja Aba Sámuel királyunk volt.

A falu plébániáján őrzött ...

Október első hétvégéjén ismét egy tartalmas hétvégét töltöttem túrázással és utazgatással. Ezúttal 2 TTT Kupa túrát is sikerült teljesítenem: egyet péntek este és egyet vasárnap reggel. A szombat szabad maradt, így kitaláltuk barátaimmal, hogy elmegyünk Szilvásváradra és környékére. Mindannyian voltunk már ott, de a többiek legutóbb gyerekkorukban, én meg 10 éve. Így is tartogatott újdonságokat a hely. Korábbi emlékeinkhez képest sokkal jobban kiépült az infrastruktúra és a látnivalók köre. Sikerült bejárnunk a Szalajka-völgyet – melynek végétől kisvasúttal tettük fel a visszafelé vezető utat –, Szilvásvárad más részeit (kastély, körtemplom), átmentünk Bélapátfalvára, és hazafelé még a Sirokon is ...

Sziasztok távolban lépkedők! Már megszokhattátok tőlem, hogy néha napján olyan bejegyzéseket, történeteket is megosztok, melyek nem kapcsolódnak szorosan a Kárpát-medencéhez vagy Magyarországhoz, ezért ne szakítsuk meg ezt a hagyományt, most is lépjünk ki a Kárpát-medencéből és látogassunk el az egyik szomszédos országba, Szlovéniába - ahogy mi is tettük barátaimmal pár éve. Itt található Predjama faluban a híres vár, és itt fedezhetjük fel annak érdekes történetét és legendáit: a világ legnagyobb barlangi vára mögött a titkos alagutak hálózata található, ahol a predjamai Erazem lovag is tevékenykedett.

A 123 méter magas szikla közepén álló várat először 1274-ben említik a hivatalos források a német ...

A legutóbbi bejegyzésem a Partiumban, a Bihar-hegységben található Csodavárról szólt. Maradjunk ennél a láncolatnál és fűzzünk fel rá egy újabb szemet, ezúttal a Szamos-bazár „személyében”. Itt is abban az évben jártam, amikor a Csodavárnál, csak egy másik napon. Ekkor már tejköd ereszkedett le a sejtelmes tájra…

A Meleg-Szamos forrásvidékét Czárán Gyula tárta fel, és ő adta a tájnak a Szamos-bazár nevet. A Varasó-havas lábánál fekvő Szamos-bazár a Meleg-Szamos forrásánál található sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok együttese. Tulajdonképpen két látványosságot foglal magába: az Aragyásza-barlangot, illetve a Szamos-kőközt.

A bazár, vagyis a barlang bejárata ...

Mára már elmondhatom, a távolban lépkedők köreiben köztudott vált, hogy az Alföldi Kéktúra teljesítése után belevágtunk csapatunkkal a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrába is. Lassan a végéhez közelítünk, de jól esik feleleveníteni a tájakat, emlékeket. Az egyik különleges nevezetességet akkor szemléltük meg, amikor 2022-ben az Őrséget jártuk be és Őriszentpéterre értünk. Ma a településen álló Szent Péter -templomot tűzzük kultúrvillánkra.

Az Őrség fővárosában, Őriszentpéteren, a Templomszer nevű településrészén álló Árpád-kori templom pontos alapítási időpontját nem ismerjük, de a stíluskritikai megfontolások alapján a XIII. század második negyedére tehető. A települést IV. ...

Az eddig átélt kalandjaimról és megtett túráimról szóló képeket nézegettem, amikor felsejlett bennem a világosságnak sugara, hogy jó pár évvel ezelőtt a Bihar-hegységben, a Pádis-fennsíkon túráztam barátaimmal és célba vettük a Csodavár néven ismert karsztképződményt. 

A Csodavár tulajdonképpen egy barlangrendszer, melyet Tobiás Miklós fedezett fel 1887-ben. Először K. Nagy Sándor írt róla Biharország című művében. A Csodavár körüli dolinarendszer kiépítése ugyan Czárán Gyulához köthető, aki turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, de a barlang tulajdonképpeni feltárása Emil Racoviță nevéhez fűződik 1929-ből. 1949-ben a kolozsvári Barlangtani Intézet folytatott feltáró ...

Mezőhegyes egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: műemlék istállók, hotelek, magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Az eredetileg hotelnek szánt épület eklektikus–neoreneszánsz stílusban épült és műemléki védettséggel rendelkezik. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok 100 éves fennállásának évében, 1885-ben épült.

Építészeti jelentősége, hogy az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas (fachwerkes), épülete. ...

Mezőhegyes egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Különös, Magyarországon egyedülálló, páratlan értéket képviselnek a zabsilótornyok.

A mai bejegyzésben szereplő, boltozatos manzárdtetős torony 1830-ban épült. A mezőhegyesi birtokon 1830 és 1832 között terjedt el ez az új épülettípus báró Boxberg Frigyes ménesparancsnok kezdeményezésére, amik közül már csak 7 maradt fenn.

Mivel a Mezőhegyesen tenyésztett lovak takarmányozására zabot használtak, eredetileg a termény tárolására építették a tornyokat. A zabsilók felépítésének köszönhetően a termés megőrizte frissességét: Az első ránézésre ablaknak látszó nyílások szellőzők ...