Egy jó kis két napos kirándulást szerveztünk a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. Sűrű programunk volt, ezért nem is tudtunk minden helyen huzamosabb időt eltölteni. Az egyik célpontunk a ciszterci apátság épületegyüttese volt Zircen.

Zircen a középkori ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, a Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, késő román, korai gótikus stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt. Az apátság III. Béla halála után fia, Imre király uralkodása alatt készült el. A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. A virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet.

A XIV. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, részint a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány okán. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.

A török korban Zircen már nem voltak szerzetesek és a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.

A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jöttek szerzetesek, akik barokk stílusú, új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak. Boltozata azonban beomlott. Az építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi épületek köveit. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. Az új templom felszentelése 1752-ben történt meg. A régi templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta. A zirci apátok sorából kiemelkedik Villax Ferdinánd (1784-1857), az ő nevéhez köthető az épületegyüttes déli és nyugati szárnyának, az apáti- és királyi lakosztályoknak, a műemlék könyvtárnak és a Vörös-tornynak a megépítése, valamint az angolkert kialakítása is. Regnálásának ideje az apátság és Zirc egyik legfényesebb korszakának tekinthető.

1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét, megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatása miatt nem került sor. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás során nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni. A templomot 1995 és 2005 között, a főhomlokzatot és a díszudvart 2011 és 2013 között újították fel. A Királyterem és a Vöröstorony rekonstrukciója 2021-ben készült el.

Zirc ma a magyarországi ciszterci szerzetesrend központja. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templom büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálja. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. A templom 1982-ben, a rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert. Ma egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, és egyben Zirc városának plébánia-temploma is.