A mai bejegyzésben Békés vármegyénél maradunk egy kicsit és egy érdekes természeti, történelmi jelentőségű helyet veszünk ma bonckésünk alá. 1-2 éve jártam utoljára az Alföld egyik legszebb településén, Békésszentandráson. Területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. És természetesen mai olvasnivalónk alanya, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb halma, a Gödény-halom.

Az Alföldön több ezer (kun)halom állt egykoron, Békésszentandrás határában található Magyarország legnagyobb méretű (kun)halma, a Gödény-halom. A kunhalmokat nevükkel ellentétben nem a kunok hozták létre, hanem jóval a kunok betelepülése előtt már álltak ezek a halmok. Ezek az ...

Miután 3-4 fős csapatunk 2020-ban teljesítette az Alföldi Kéktúrát, 2021-ben nekivágtunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának is. Első alkalommal 5 nap során 100 km-t gyalogoltunk le. Túránk kiindulópontja a mai bejegyzés alanya, az Írott-kő-kilátó volt. Persze nem ott szálltunk meg, hanem Velemben.

Írott-kő

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) 883 méteres magasságával a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, valamint a Dunántúl, illetve az ausztriai Burgenland csúcspontja is. A 883 méter (máshol 882 és 884) magas kiemelkedésről Magyarország és Ausztria tájaiban is gyönyörködhetünk. Nyugaton a Schneeberg és a Rax hatalmas tömbjeit, de a Hohe Wand sziklafalait is láthatjuk. Délnyugati irányban a Kamniki-Alpokat ...

2021 februárjában a szokásos kis csapatunkkal egy körtúrát tettünk Cserépváralja és Cserépfalu környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztunk. Az egyik legfurább a Kisamerika (néhol Kis-Amerika) elnevezésű, egykoron embereknek lakhatást nyújtó barlanglakások együttese volt Cserépfaluban. Emellett Cserépváralján is találkozhatunk ezekhez hasonló hajlékokkal.

Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyében fekszik. A település első okleveles említése 1248-ban történt, ekkor Charep névalakban tűnik fel. Ha végigjárjuk a kialakított Ördögtorony tanösvényt, akkor a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk Cserépfaluban és környékén.

A község szélén a ...

Magyarországon rengeteg kis falu, község van, melyek igazi elfeledett kincseket rejtenek. Az egyik ilyen Ludányhalászi községben a Ráday-kastély, melyre Nógrád megyei barangolásomkor találtam rá. Sajnos engedély hiányában bemenni nem tudtam, de azért lássuk a történetét:

Ludányhalászi Közép-Európa egyik leghosszabb faluja, közel öt kilométer. Kiemelkedő természeti értéke az Ipoly és annak árterülete, tórendszere, a gazdag növény- és állatvilágával.

A kastély építése Ráday Pál – II. Rákóczi Ferenc kancellárja – nevéhez fűződik. A munkálatok 1700-ban kezdődtek el és feltehetően 2 évig tarthatott a kastély felépítése. 1702-ben még csak egy földszintes ház épült fel, majd 1715-ben húztak az épületre még ...

2021 tavaszán ismét kocsiba pattantunk két barátommal és kitaláltuk, hogy elmegyünk körülnézni a Hortobágyon. Szeretem az ilyen spontán dolgokat, amikor értékes dolgokkal töltjük el az értékes életidőnket. Nem volt rossz ötlet, mert rengeteg érdekes dolgot láttunk és csodáltunk meg. Az egyik ilyen a méltán híres és legendás Kilenclyukú híd volt, melyet most kivesézünk.

A 167,3 méter hosszú, kilenc boltívre támaszkodó híd a Hortobágy egyik mindenki által ismert jelképe, mely a szintén Hortobágy nevű folyó (különlegessége, hogy nincs forrása, így képes visszafelé is folyni) felett ível át. Az itt elhaladó út évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt Debrecen és Pest-Buda között, valamint Szolnok ...

2020-ban az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam hazai pályán, Békés megyében, azon belül is Zsadány községben és a hozzá tartozó Fancsikapuszta elnevezésű területen. Persze megyei emberként többször jártam a községben, de sosem sikerült eljutni a kúria épületéhez. Így amikor végre összejött, az októberi naplementében különleges látvány volt a kúria, még az alább olvasható siralmas állapotában is valami megfoghatatlan aura lengte körül.

Zsadány egy község Békés megyében, környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de több más nép, így a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. Írásos források ...

Az egyik nyáron leutaztunk 3 napra a Balatonhoz kikapcsolódni, romokat kutatni és megkóstolni a Badacsony borait. Mielőtt azonban odaértünk volna, útközben megálltunk Simontornya, Ozora és Dunaföldvár várait megtekinteni.

A Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó Öreg-torony, Csonka-torony vagy Török-torony néven említett várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Nem tudjuk, hogy a tornyot mikor építették, de valószínű, hogy a XVI. század elején. Ez egy négyszögletes, 9,5 x 9,5 méteres alaprajzú, gúlasisakos, három emeletes, részben kőből, részben téglából épült épület. Első írásos említését az 1543-ból ismerjük, amikor az az évi ...

Néhány évvel ezelőtt a szokásos partiumi, erdélyi útjainkat tervezve a Jád-völgyére esett a választásunk. 4 napot töltöttünk el a völgyben, melynek során számtalan dolgot fedeztünk fel. Ezek egyike volt az út mellett alig észrevehető Jadolina-vízesés, de ő is megérdemli az 5 perc hírnevet.

A Partiumban a Jád-patak forrása a Biharfüreden található Csodaforrás. Erről korábban olvashattatok az oldalon. A patak a róla elnevezett Jád-völgyén keresztülhaladva, Csarnóháza alatt ömlik egybe a Sebes-Körössel. Amíg a Jád-patak végighalad a völgyön, szűk hegytorkokba ágazott medrében számtalan vízesést láthatunk. A Jád-völgyében található a Lesi-tó is, melyről a későbbiekben egy részletesebb bejegyzéssel készülök. A ...

2021 májusában barátaimmal egy igazán kiadós, túrázós hétvégét tartottunk, melynek során megfordultunk a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Ennek egyik állomása volt Szécsény, ahol elidőztünk egy kicsit, így sikerült felfedezni jó pár látnivalót. Az egyik ilyen, a Forgách-kastély volt:

Az épület elődje egy középkori várkastély volt, melyet a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a XIV. század második harmadától. Első említése 1456-ból való, mely már várnak nevezi, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A török háborúk során az épület jelentős károkat szenvedett. Koháry István 1690-től folyamatosan ...