A mai bejegyzésben Békés vármegyénél maradunk egy kicsit és egy érdekes természeti, történelmi jelentőségű helyet veszünk ma bonckésünk alá. 1-2 éve jártam utoljára az Alföld egyik legszebb településén, Békésszentandráson. Területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. És természetesen mai olvasnivalónk alanya, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb halma, a Gödény-halom.

Az Alföldön több ezer (kun)halom állt egykoron, Békésszentandrás határában található Magyarország legnagyobb méretű (kun)halma, a Gödény-halom. A kunhalmokat nevükkel ellentétben nem a kunok hozták létre, hanem jóval a kunok betelepülése előtt már álltak ezek a halmok. Ezek az általában öt-tíz méter magas, átmérőjük tekintetében pedig akár az 50 métert is elérő kúpok, illetve félgömbök a régészek szerint a honfoglalás előtti időkből származnak, a honfoglalás előtt itt élő népek létesítették őket. Egykor lehettek akár lakódombok vagy őrdombok is, nagyobb részük temetkezési helyként, sírdombként szolgált. Meg kell különböztetni a kunhalom, a halomsír és a kurgán fogalmakat. A kurgán a halomsír egyik fajtája, viszont a kunhalom (még ha szerencsétlen is a szó eredete, hiszen azt Horvát István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Ipolyi Arnold hunhalmokat említ. Jerney János őskutató szerint a kunhalom elnevezés a nép számára eredetileg ismeretlen volt, és az irodalomból terjedt el tévesen) nem azonos a halomsírral, mert nemcsak temetkezési helyül szolgáltak.

A Gödény-halom egy Békésszentandrás határában álló „ex lege” védettségű (a természetvédelmi területeken belül is kiemelt státusz), rézkori halom, amely Magyarország és Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű halma. 12,26 méter magas, palástjának kerülete kb. 160 méter. Régebben a mainál magasabb volt, hozzávetőlegesen 3 méterrel, így a 15 métert is elérte. A halom a történelem előtti időkből származó emlékhely és a legóvatosabb becslések szerint is 5000-5500 éves. Egyes kutatók szerint egy nagyon magas rangú törzsi vezető sírhelye. Más kutatók vélekedése szerint olyan hely volt, ahol vallási szertartásokat folytattak mint az angliai Stonehenge-nél. Gyakorlatilag épp a Kárpát-medence középpontjában áll, úgy vélik egyes kutatók, hogy őseink nem véletlenül emelték pont itt és pont ekkorára a földhalmot, mely – ha valóban egy nagyhatalmú ember vagy épp vezér sírjaként szolgál – egyfajta ősi, magyar piramisként is értelmezhető.

Békésszentandrástól déli irányban, 7 km-re, a régi szentesi út mellett található, a Körös–Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Ezáltal már a régi időkben is a Hármas-Körös árterében fekvő állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények. A nevét is innen kapta. Tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is, mely Békés, Szolnok és Csongrád megye határát jelzi. Környékén tanösvényt is kialakítottak.

A többihez hasonlóan, ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket. Ezért is nevezték „Péró halmának”, vagy „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.