2021 tavaszán ismét kocsiba pattantunk két barátommal és kitaláltuk, hogy elmegyünk körülnézni a Hortobágyon. Szeretem az ilyen spontán dolgokat, amikor értékes dolgokkal töltjük el az értékes életidőnket. Nem volt rossz ötlet, mert rengeteg érdekes dolgot láttunk és csodáltunk meg. Az egyik ilyen a méltán híres és legendás Kilenclyukú híd volt, melyet most kivesézünk.

A 167,3 méter hosszú, kilenc boltívre támaszkodó híd a Hortobágy egyik mindenki által ismert jelképe, mely a szintén Hortobágy nevű folyó (különlegessége, hogy nincs forrása, így képes visszafelé is folyni) felett ível át. Az itt elhaladó út évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt Debrecen és Pest-Buda között, valamint Szolnok és Bécs felé. Korábban egy fahíd állt a jelenlegi híd helyén, de az időjárásnak, árvizeknek kitett, öreg fahíd fenntartása nagy terhet rótt Debrecen városára. Ezért 1827-ben egy állandó kőhíd építtetéséről döntöttek és pályázatot írtak ki. Egy egri építőmester, Povolny Ferenc tervei nyerték meg a pályázatot azzal az elképzeléssel, hogy a mutatós kialakítás mellett az óriási felhajtótölcsérekkel az állatok áthaladását is segítik. Az új híd tehát Povolny Ferenc „kilenclyukú” klasszicista tervei szerint 1833-ra épült fel.

A híd építése nem zajlott zökkenőmentesen. Építéséhez a Magyar Királyi Kamara is hozzájárult, de már 1827 decemberében felfüggesztette a hídépítést és felszólította Debrecen városát a tervek módosítására, mert úgy ítélte meg, hogy az átfolyási szelvényt növelni kell. A folytatáshoz szükséges engedély 1828 augusztusában érkezett meg. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de kiderült, hogy a helyi homok alkalmatlan a célra, valamint az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony, így a faragott kő megérkezése is csúszott. Tokajból akartak hozatni követ, de azok elszállítása szerencsétlenül alakult, ugyanis a kővel megpakolt hajó még a tokaji kikötőben elsüllyedt. 1833 tavaszán elkezdték a kocsipálya kövezését, de a nem megfelelő kivitelezés miatt azt fel kellett bontani. Végül 1833. június 24-re elkészült a legendás Kilenclyukú híd. A két ellenfal között 92 méter ível át, ide számlálták ki annak idején, a 9 méterként kialakított boltíveket. Először az 1980-as években újították fel. 1999-ben a Kilenclyukú híd az UNESCO Világörökség részévé vált és ma Magyarország és Közép-Európa leghosszabb közúti kőhídja. Minden év augusztus 20-án itt rendezik meg a neves Hídi vásárt, ahol a régi idők kézműves portékáit közül válogathatnak az érdeklődők.

A hídhoz számos legenda is kapcsolódik. Az egyik legismertebb szerint Rózsa Sándort, a híres betyárt, az egyik alkalommal bekerítették a pandúrok, amikor a közeli csárdában iszogatott. Rózsa ekkor lóra pattant, hogy átkeljen a túlpartra, de ekkor még nem volt híd a folyó fölött. Ezt látván kilenc szeretője egymás nyakába borulva segített a betyárnak átkelni a Hortobágyon. Egy másik monda szerint a kilenc lyuk a Hortobágy kilenc betűjéhez köthető.

A Kilenclyukú híd nemcsak felülről vagy távolabbról tekinthető meg, hanem alulról is, a folyó partjáról. Lehetőség van túrákon részt venni lovon, szekéren, kerékpáron, gyalog vagy csónakkal a folyón, vannak területek, ahol önállóan, míg máshol vezetővel. A szervezett programok az egyes területek gazdag élővilágát, egy-egy jellegzetes növény- vagy állatfaját, a természeti táj szépségét mutatják be.