A Mártélyi tájvédelmi körzet a Kiskunsági Nemzeti Park területének része. Magyarország 3. tájvédelmi körzeteként ala k ult 1971-ben. A nevéből kikövetkeztethető, hogy központi települése Mártély község, mely a Tisza bal partján fekszik. Az Árpád-kori település első írásos említése 1024-ből származik. Később a zalavári bencés apátság halászóhelye. A zalavári bencés monostort Szent István alapította és nekik adományozta többek között "Szent Adorján Mártír" pusztát. A Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért az Árpád-házi királyok több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak.

A Mártélyi tanösvény a Tisza vonalában, Hódmezővásárhely közelében, 30 km-re északra található Szegedtől. A ...

2023-ban egy kőbányai pincetúrán vettünk részt állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal, a Budapest Scenes szervezésében. Bejártuk a Kőbányai Pincerendszer egy részét, majd a felszínre feljutva a Havas-villát is bejártuk, mely Dreher-villa néven is ismert. A pincerendszerről is fogok majd írni beszámolót idővel, de próbálom a bejegyzéseket változatosra venni, hogy az épített és a természetes örökség is egyenlő hangsúllyal szerepeljen. :)

A Kőbányán található villát Havas József jogász, Pest városi tanácsos építtette 1856-ban, aki az 1830-as években a környékbeli apró szőlőtelkek felvásárlásával jutott hozzá a területhez. Az épületet Hild Károly tervezte klasszicista stílusban, aki Hild József öccse ...

2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben és a Cserhátban jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára, a Cserhátban Csővár vára került fel a tervek listájára, a Budai-hegységben pedig a Nyakas-kő és a Madárszirt – a híres viadukton kívül.

Az egész azzal kezdődött, hogy kissé elnavigáltuk magunkat, ezért nem a megfelelő helyről közelítettük meg a Nyakas-kő alakzatát. Kertek alatt és szűk ösvényeken, de mégiscsak odaértünk valahogy. Erről a képződményről egy másik bejegyzésben lesz szó. Ezt követően a legnehezebb szakaszt választottuk: a Nyakas-kő és a Madárszirt közti árokból, a sziklafal ...

A Rátót nemzetséghez tartozó I. Domokos tárnokmester fia, Porcz (Porch) I. István 1265-ben V. István királytól megkapta adományul Ágasvárat (Castrum Agas), valamint Bárkány, Kutasó és Tar falukat. Tar falunak ez az első írásos említése. Porcz (Porch) I. István három fiától származtak a Pásztói, Kazai és Tari családok. I. László bán örökölte Ágasvárat és Tar falut, akinek fia, II. István felvette a Tari nevet, és alapítója lett a hasonnevű családnak. Utódja, IV. László további birtokokat szerzett családja számára (pl. a siroki vár), amiket két fia közül végül az 1370 körül született Lőrinc örökölt, miután János nevű fia 1402-ben meghalt. Tari Lőrinc Luxemburgi Zsigmond király iránti hűsége okán 1405-ben és ...

2022 márciusában egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád vármegye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. A néhány szélmalom közül az utolsó amit megnéztünk, az a Papi-féle szélmalom volt Hódmezővásárhelyen. A képen látszik, hogy más sötétedés idején értünk a szálmalomhoz, de még éppen sikerült elcsípni.

A szélmalmok a XVIII-XIX. század fordulóján jelentek meg Hódmezővásárhely peremén és a tanyavilágban egyaránt. A lakosság először itt is szárazmalmokat épített, majd hajómalmok is működtek, 1808-ban három, 1874-ben már 76 szélmalom működött a ...

Nemrégen Mátraverebélyen, illetve a hozzá tartozó Szentkúton jártunk, ahol megcsodáltuk a Nagyboldogassszony-templom égbe magasodó sziluettjét és pompás belső díszítéseit, a településrész nevét adó tényleges Szent kút forrását és a fölé épített díszkutat, valamint a szabadtéri szentélyt. Térjünk most vissza ide és haladjunk tovább a nevezetességek felfedezésével. Ahogy abban a posztban említettem, a templom mögül indul felfelé egy meredek ösvény, amelyen eljuthatunk a kegytemplom feletti hegyoldalban kialakított Remetebarlangokhoz.

A Meszes-tető déli oldalán találhatóak a Remetebarlangok

A Remetebarlangok a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő Cserhát hegységben, a 421 méter magas Meszes-tető aljában ...

2023 októberének első hétvégéjén ismét egy tartalmas, túrázós hétvégét töltöttünk barátaimmal. Pénteken és vasárnap a TTT Kupa volt főszerepben, de szombaton kitaláltuk, hogy menjünk el Szilvásváradra és környékére. Mindannyian voltunk már ott, de a többiek legutóbb csak gyerekkorukban, én meg szintén gyerekkoromban a családdal, meg 10 évvel ezelőtt is. Így is tartogatott újdonságokat a hely. Korábbi emlékeinkhez képest sokkal jobban kiépült az infrastruktúra és a látnivalók köre. Sikerült bejárnunk a Szalajka-völgyet – melynek végétől kisvasúttal tettük meg a visszafelé vezető utat – és Szilvásvárad más részeit is (kastély, körtemplom). Majd átmentünk Bélapátfalvára, és hazafelé még Sirokon is megálltunk a ...

Miután 2020-ban teljesítettem az Alföldi Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrából pedig már csak 100 km van hátra, továbbá 2023-ban a Teljesítménytúrázók Társasága által kiírt TTT Kupa (korábban Budapest Kupa) trófeáját is sikerült elhódítanom, úgy döntöttem, hogy idén az Országos Kéktúrába is belevágok. Ebből is teljesítettem már 70 km-t a „70 éves az Országos Kéktúra” emléktúra keretein belül. Természetesen a teljes távot az évek során szép lassan fogom teljesíteni. Filozófiám az, hogy ez nem egy verseny és hagyjunk időt a természet élvezetére. Minden évben ki kell tűznünk magunk elé egy célt, én most az OKT távjait fogom róni. Tervben van a Cartographia Kupa is. :)

Idén március elején az ...