2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben és a Cserhátban jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára, a Cserhátban Csővár vára került fel a tervek listájára, a Budai-hegységben pedig a Nyakas-kő és a Madárszirt – a híres viadukton kívül.

Az egész azzal kezdődött, hogy kissé elnavigáltuk magunkat, ezért nem a megfelelő helyről közelítettük meg a Nyakas-kő alakzatát. Kertek alatt és szűk ösvényeken, de mégiscsak odaértünk valahogy. Erről a képződményről egy másik bejegyzésben lesz szó. Ezt követően a legnehezebb szakaszt választottuk: a Nyakas-kő és a Madárszirt közti árokból, a sziklafal tetejére vezető, meredek, homokos, morzsalékos talajú ösvényt. Nem volt veszélytelen, sőt. Azért ezt az útvonalat annyira nem ajánlom. :) Egyébként biztonságosabb a feljutás az itt található Százlépcső elnevezésű formáción.

De ahogy felértünk a Madárszirtre, a látvány mindenért kárpótolt. Megcsodálhatjuk fentről a Biai-tavakat, a Zsámbéki-medencét, de még a Vértes és a Gerecse vonulatait is, és természetesen visszapillanthatunk a Nyakas-kő sziluettjére is. A Madárszirt tetején végigfut a piros turistajelzés.

A sziklavonulat – a Tétény–Sóskúti-fennsík – az egykori Torbágy-erdő nyugati pereme. Ezt a területet is elborította és alakította hajdanán az egykori Pannon-beltenger, majd a világ geológusai szerint egyedülálló bennszülött faunával rendelkező Pannon-beltó, ezért számos fosszília is található itt. A földtani, tájképi és növényfaji egyedülálló értékei alapján ez a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A Madárszirt és környéke jelentős sziklagyepi vegetációnak ad otthont. A terület Natura 2000-es besorolású. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, valamint ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.