Ruccanjunk ki egy kis városnézésre! Mint a hűséges olvasók és követők tudják, barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk, hogy egy napra birtokba vegyünk hazánk vagy a határ menti települések egyikét, és alaposan felfedezzük azt. 2022 végén Temesvárra esett a választásunk. A történelmi városban rengeteg nevezetesség akad, némelyikről azonban alig található már magyar forrás vagy ha akad is, azok nehezen fellelhetőek. A város nagyívű történelme és történelmi épületeinek sokasága miatt, temesvári kalandozásaimhoz mindig segítségül kell hívnom a neves helytörténész, Delesega Gyula Temesvári Kalauz című művét.

35 évvel ezelőtt, ezen a napon tört ki Temesváron az 1989-es romániai ...

A kutatások szerint már a X. században lehetett egy falu ezen a területen, melynek neve a XI. században Pályi volt. Később, mivel a közelben több Pályi nevű település is volt, az Ér toldalékkal különböztették meg, míg végül az Érpályi névből lett Herpály.

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy kik építették a templomot. Egyesek szerint a templomot a johanniták építették saját maguknak és később került az át a premontreiek birtokába, vagy talán a johanniták már egyből a nekik építették fel. A templomhoz tartozó kolostorról nem maradtak fenn írásos források, azt sem lehet tudni, hogy volt-e egyáltalán hozzá tartozó kolostor, így csak feltételezések születtek, hogy az a bencés rendhez tartozott. Az tűnik a szakemberek szemében ...

Régen volt már az Alföldi Kéktúrához kapcsolódó cikk, ezért most visszatérek ezekhez és előhúzok a képzeletbeli kalapból néhány érdekes nevezetességet, látnivalót. A túrát 2020-ban teljesítettük több részletben, és nagyon kellemes emlékeim fűződnek hozzá. Magyarországon belül is érezhető, hogy kis ország létére mennyire különbözőek a tájak, az emberek az egyes országrészekben. Tényleg szívesen gondolok vissza ezekre az időkre. Abban az évben a forró augusztus során 3 napot terveztünk túrázni. Pont az utolsó érintő- és pecsételőpont volt utunk során a Halápi-csárda, melynek romantizált története egy egykoron virágzó, mára azonban már letűnt világ és kor egyik utolsó mementójaként tárul fel előttünk.

A ...

A 30 méteres magasságból, 4-5 méter szélesen, fátyolszerűen alázuhogó vízesés Havasrekettye falu központjától mintegy 5,5 km-re található. Kövezett erdei úton közelíthető meg, az útvonal egészen pazar hegyvidéki környezeten át vezet. Gyalogosan kb. 1,5-2 óra a menetidő. A vízesés az egész Erdélyi-szigethegység legnagyobb hozamú vízesése, melynek alján egy 10 méter széles meder található, melyből aztán a víz tovább folyik lefele patakként a faluig.

Jó pár éve jártam a vízesésnél, de mivel minden évben járok Erdélybe és a Partiumba, így a környéken sokszor megfordultam már. Ekkoriban Havasrekettyén volt a szállásom, így onnan könnyedén megközelítettem a vízesést.

2024 nyarának egy júliusi hétvégéjén a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő, majd Szarvaskőn az egykori vár maradványai. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt, és ezekről a nevezetességekről már mindről olvashattatok az oldalon.

Miután ...

A zsindellyel fedett, román stílusú épület két részből áll. A régebbi, keleti része a 11-12. században épült, kívülről kerek, belülről hatszögletes középterű, hat boltozott félköríves fülkéjű körtemplom (rotunda), a mai szentély, melyet nem kőből, hanem téglából építettek. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit ritka és értékes faragványok díszítik. A hajó kiképzése, faragványai a johannita lovagrenddel, mint a község egykori birtokosával hozhatóak kapcsolatba. A templomhajót jól faragható vörös trachit kváderkövekből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység volt. A hajó építését a kutatások szerint folytatni akarták, de valami miatt az ...

Térjünk vissza Pusztaszentpéterre, mert úgy láttam, hogy sokakat érdekelnek az efféle elhagyatott és kísérteties helyek. Meg persze e helyek történelme és későbbi sorsaiknak alakulása.

Ahogy korábban is írtam, 2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Eljutottunk néhány egészen eldugott helyre és településre is, köztük olyanokra is, melyek mára már kihaltak, illetve majdnem kihaltak, de erről bővebben az alábbiakban:

Pusztaszentpéter annyira ismeretlen és eldugott terület, hogy még a források sem egyértelműek abban, melyik ...

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér melletti  terület 1722-ben került a Károlyi család (ősi fészkük Nagykároly, Partium) birtokába, akik újratelepítették a török idők alatt elpusztult falut, és nagy birtokközpontot alakítottak itt ki. Nagymágocson nem volt kastély, a birtok a közeli Derekegyház uradalmához tartozott, ahol egy barokk kastély áll ma is.

Károlyi Zsófia 1896-ban másodunokatestvérével, Károlyi Imrével kötött házasságot (Consueló nevű lányukat ifj. Horthy Miklós vette feleségül, később elváltak). A házaspár 1896-97-ben új, historizáló, eklektikus, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Egyes kutatások szerint egy magyar származású, ...

Segesváron a várnegyedet az UNESCO által védettnek nyilvánították és 1999 óta a világörökség részét képezi. A várfalakkal, tornyokkal beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 őrtoronnyal, melyeket a város céhei védelmeztek. Összesen tehát 14 őrtornyot építettek, az Óratorony kivételével mindegyik egy-egy céhre volt bízva. Mára ebből a 14 toronyból csak 9 áll. A jelenleg is álló 9 torony közül 8 azokról a városi céhekről kapta a nevét, amelyek a védelmüket ellátták, a kivétel tehát az Óratorony.

A 64 méter magas Óratornyot feltehetően a XIV. században emelték. A többi toronytól eltérően ezt nem valamelyik céh védte, hanem a városi ...

Az épület szecessziós stílusban épült 1902-ben Sztarill Ferenc tervei alapján, aki egyben a tulajdonos is volt. Az épület földszintjén működött a híres EMKE kávéház, a fölsőbb emeleteken pedig bérházak voltak. A kávéházban ismerkedett meg 1903. szeptember 6-án Brüll Adél Ady Endrével, aki törzsvendég volt itt. Adél lett később Ady múzsája és szeretője, Léda néven. A többi már történelem, melyet az Elbocsátó szép üzenet című költemény zárt le. Továbbá itt alakult meg 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság is.

Az épületet 1930-ban szállodává alakították át, ekkor nevezték el Astoria Szállónak. A második világháború alatt ismét bérlakások működtek az épületben. 1975-ben nyílt meg másodszor is ...