Szárhegy első írásos említése Zsigmond király idejéből, 1406-ból való, ekkor Lázár Bernát nemes volt a birtokosa a területnek. A XV. század második felében Szárhegy vált a Lázár család legfontosabb birtokává. Ekkor a mai kapuépület helyén megerősített lakótornyot/udvarházat építettek. Ez volt a jelenlegi kastély elődje, az András udvarház (Lázár András után), amelynek részei 1450 körül készültek el és amelyet 1450 és 1532 között többször felújítottak, átépítettek, erre egy 1532-es évszám is utal, melyet az épületben találtak. 1590 körül itt nevelkedett Lázár Druzsina gyermekeként Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem és öccse, Bethlen István. Apjuk Bethlen Farkas Marosillye kaptiánya volt, de hamar meghalt és ...

Tegnap újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax irányába ereszkedtünk le. Odafelé mindenképpen be akartam iktatni 2 megállót: Fót és Dunakeszi településeket. Előbbin a Szent Márton templomrom és a Károlyi-kastély, utóbbin az Alagi templomrom felkutatása volt a tervem.

A Dunakeszihez tartozó Alagimajorban találhatóak a romok, melyek mellett elsőre el is mentünk, pedig igen impozáns méretekkel rendelkezik. Ez a településrész az egykoron virágzó Alag nevű faluról kapta a nevét. A középkori Alag falura ...

Egy májusi hétvégén elég sokfelé túráztunk barátokkal: a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Most az Ipoly mentén teszünk egy kirándulást és belépünk egy remek kis szurdokba:

A Páris-patak szurdokvölgye (a Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet a Cserhát peremterületén, Nógrádszakál községtől északra találjuk, az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ mentén. A 15-20 méter mély, függőleges falú szurdokvölgy az év nagy részében teljesen száraz, de csapadékos időben és hóolvadáskor vízesések képződnek benne.

Megközelítése északról: Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérve találjuk. ...

Minden évben járok barátaimmal a Partiumban és Erdélyben, így néhány évvel ezelőtt is, amikor Várasfenes községben volt a szállásunk pár napig. A túra alkalmával a Mézgedi-cseppkőbarlangot is felfedeztük. 

A Mézgedi-cseppkőbarlang a Királyerdő-hegység délkeleti részén fekvő Mézged községtől északnyugatra található. A barlang bejáratához egy fából készült hídon és lépcsőkön keresztül juthatunk fel. A bejárati kapu 397 méter tengerszint fölötti magasságtól eljut 475 méter magasságig, a barlang végpontjáig. A bejárati nyílás 16 méter magas és 10 méter széles.

A XX. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Bár a barlangot már az 1800-as években ismerték és látogatták, valamint ...

2020-ban egy jó kis túrát tettünk Öttömös és Ásotthalom között, ahol az út során rengeteg érdekes dolgot láttunk. Ezeket természetesen mind feldolgozom majd. De most az egyik legkiemelkedőbbel kezdem, a Kisboldogasszony Római Katolikus templommal Öttömösön:

Csongrád-Csanád megyében, a Homokhátság szívében található Öttömös, mely egyébként a spárga hazája és ahol minden évben megrendezik a spárgafesztivált.

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcserélte Újszegedért a kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget. A templom 1937-ben épült, a plébánialakot 1954-ben vásárolták meg. 1956-ban plébánia rangra emelték. 2003 nyarán megkezdték a templom teljes felújítását, ...

Az egyik tavasszal smét bepattantunk az egyik barátom kocsijába és egy 2 napos kirándulást tettünk országunk különféle tájaira. A Páris-patak szurdokvölgye felé menet, mindenképpen útba akartam ejteni Tereske Árpád-kori templomát. Szövevényes története következik:

Tereske területén a XII. században bencés (erről a későbbi forrásokból tudunk) apátságot alapítottak. Az apátságot írásos dokumentum először 1219-ben említi (a Váradi Recestrum), ebből kiderül, hogy 1219-ben már működött egy – ekkor még meg nem nevezett rendhez tartozó – monostor Tereskén. Alapításának dátuma, illetve az alapító személye nem ismert. Egyes történészek szerint már a XII. század második felében fennállt a kolostor, sőt van aki szerint ...

Várgesztes Komárom-Esztergom megyében, a Vértes északnyugati csücskében fekvő község. Gesztes vára szabályos téglalap alaprajzú váraink közé tartozik. Hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak. Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is. A település 1917-ben vette fel a Gesztes elé a „vár” előtagot és lett Várgesztes a neve.

A vár építésének pontos dátumát nem tudjuk, de első okleveles említése 1326-ból való, amikor Károly Róbert cserével megszerezte azt a Csák nemzetségtől Csókakővel, Bárorkővel, ...

Kicsit fura a mai cikk címe, hiszen egészen pontosan a Szentkozmadombja és Szentpéterfölde közötti táj néhány apró szépségét szeretném bemutatni. A földrajzi megfogalmazás azonban nem mindig egyértelmű, hiszen a Szentkozmadombja még a Göcsejhez, vagyis a Közép-Zalai-dombsághoz tartozik, de Szentpéterfölde már a Zalai-dombság déli részéhez, viszont a Göcsej határainak tisztázatlansága miatt ezt is ahhoz sorolják sok helyen. Szentpéterfölde és környéke tájföldrajzi értelemben a Nyugat-Zalai-dombság két kistája, a Dél-Göcseji-dombság és az Észak-Göcseji-dombság határán fekszik, erdőkkel ölelt festői környezetben. Ugyanakkor a Nyugat-Zalai-dombság egy másik felosztása szerint három részre tagolódik: Felső-Zala-völgy, ...

Néhány éve egy körtúrát tettem Cserépváralja és Cserépfalu környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztam. Ezúttal nem az Ördögtorony tanösvény egyik állomását mutatom be nektek, hanem Cserépváraljához közel egy mesebeli völgyet, illetve annak egyik legszebb részét, ami nekem személy szerint Magyarország legszebb és legizgalmasabb ilyen területe. Engem elsőre lenyűgözött, hihetetlen élmény volt kőről kőre ugrálni és átverekedni magunkat a bedőlt fatörzseken. Éppen a fentiek miatt, viszonylag sok képet teszek fel a szorosról.

A Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) a Bükkalja kistájon, Cserépváralja és Kács között helyezkedik el, Cserépváraljához közelebb. A 10-15 méter ...