Az eredeti udvarház pontos építési ideje nem ismert, de az írásos emlékekben először 1433-ban említett Báthori birtokon már a középkorban is létezett az az udvarház, melyet 1500 körül alakított át, bővített ki Báthori István. Így jött létre a több palotaszárnnyal is rendelkező várkastélynak nevezett épületegyüttes, aminek építését a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Először 1549-ben tesznek említést a létrejövő várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, például itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

A XVIII. századra a ...

Aradon nem ez az első kőszínház, hiszen előtte is működött egy másik kőszínház, mely még ma is áll. Építtetője, Hirschl Jakab bécsi származású izraelita textilkereskedő, akit a színházépítés gondolata már az 1810-es évek elejétől foglalkoztatott. Építési engedélyért Ferenc József császárhoz folyamodott, aki 1812-ben áldását adta az építkezésre. A munkálatok 1816-ban kezdődtek meg, 1817-re pedig már állt az épület, amely majdnem 60 évig adott otthont a színészetnek. Az új színház elkészülte után (1874) egy ideig raktárnak használták. 1907-től kisebb átalakítások után (Steiner József tervei alapján) itt működött az első aradi mozi, az Uránia, ennek a szocialista időszakban Herbák János volt a neve, 1960-ig ...

2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Eljutottunk néhány egészen eldugott helyre és településre is, köztük olyanokra is, melyek mára már kihaltak, illetve majdnem kihaltak, de erről bővebben az alábbiakban:

Mai alanyunk nem más, mint Pusztaszentpéter, mely annyira ismeretlen és eldugott terület, hogy még a források sem egyértelműek abban, melyik településnek volt a része. Korábbi történelméről nem is beszélve. Pusztaszentpéter valaha virágzó falu volt templommal, iskolájával. Az utolsó előtti lakó akkor költözött át a szomszédos ...

A falu (Ecsér) neve már egy 1082. évi oklevélben is szerepel, mely feltehetően hamisított volt. Az első hiteles említés 1329-ből ismert, amikor határjelölésként említik az ecséri Benedek nemes földjét. A falu papjáról az 1333-ban (néhol 1334), templomáról pedig az 1353-ban keltezett oklevelek tesznek először hiteles említést. A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület maradványait, annak alapjaira épült, az építőkövek között római kori maradványok is találhatóak. A templom a XIII. században az eredetinél nagyobb tornyot kapott, valószínűleg kősisakkal. A XIV. században külső támpillérekkel erősítették a falakat. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt ...

Idén nyáron egy júliusi hétvégén a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő, majd Szarvaskőn az egykori vár maradványai. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt.

Noszvajon éppen a barlanglakásokat kerestük (amiről már olvashattatok az oldalon), ...

Az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam Vaján . Sajnos az épületbe nem tudtam bemenni, mert éppen rendezvény zajlott benne, de a kertbe besétáltam.

A Vay-várkastély  építésének pontos ideje nem ismert, családi tradíciók szerint Vay Ábrahám építtette 1418-ban, de az épületre vonatkozó első írásos adat 1554-ből maradt fenn. A történészek szerint a Vay-család a XVI. század végén, de legkésőbb a XVII. század elején először egy tornyok nélküli, téglalap alaprajzú, alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtetett reneszánsz stílusban, amely építkezés 1650-ben fejeződött be. 1659-ben az épület északnyugati sarkához, egy háromszintes tornyot építtettek fel Vay Péter megrendelésére. A XVIII. ...

A templom eklektikus stílusban épült 1884 és 1892 között és Dr. Baltik Frigyes püspök szentelte fel 1899-ben. Északi oldala 27 méter magas, melynek tornyában majdnem 250 kg-os (243 kg) harang található. Oltára 2 méter hosszú, 2 méter széles és 4 méter magas. Az oltárképet Kubányi Lajos festőművész alkotta és az Úr feltámadását ábrázolja. 2011-ben felújították.

A feltételezések szerint az erőd első falait még 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való. A Soklyósi család 900-tól 1387-ig volt Siklós és a vár birtokosa. A család a kor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ága volt. A várat feltehetően az 1270-es évek környékén kezdhette el építeni Öreg Gyula unokája, Miklós vagy az ő fia, Gyula. A Soklyósi család folyamatosan részt vett a baranyai hatalmi küzdelmekben, aminek a Kőszegi család megjelenése vetett véget. A Kőszegiek 1315-ben megostromolták a várat, de nem sikerült bevenniük. A Soklyósiak később sem fejezték be a hatalmaskodást, melynek következtében Luxemburgi Zsigmond magyar király idejében a család kegyvesztett lett, minden ...

Az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam Nyírbátorban. A városban megszámlálhatatlan látnivaló van, igazán érdemes elutazni ide és sorra venni őket, ahogy én is fogom a bejegyzéseken keresztül.

Az eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánt épület, az ország egyik leglátogatottabb műemléke, hazánk legjelentősebb késő gótikus vallási épülete. Építésének oka az 1479-es kenyérmezei csatában elért győzelem volt. Építtetője Báthori István erdélyi vajda, országbíró, a kenyérmezei csata hőse volt, aki jelentős szerepet játszott az egyik korábbi bejegyzésben szereplő várkastély és a későbbiekben bemutatásra kerülő minorita templom építésében is. A győztes csata után Báthori István már a ...

2022 nyarán ismét egy hetet töltöttünk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, ezúttal az Őrség és a Göcsej kulturális-, épített- és természetes nevezetességeit is érintve. Persze a kéktúrához híven az útvonal e tájakon is többnyire, szó szerint a természet lágy ölén, erdőkben, lankás dombokon halad, de szerencsére a vonalvezetés kitérők nélkül is érint néhány látni- és felfedeznivaló értéket. Néhány szakaszon pedig egyenesen átvezet érdekes településeken, hogy érdekes és híres dolgokat fedezzünk fel. A második napon Velemér és Kercaszomor között Magyarszombatfára érkeztünk, ami a jellegzetes táj mellett a fazekasságáról, az itt élő és alkotó fazekasok generációjáról is híres.

A jelenleg ...