Pár évvel ezelőtt barátaimmal egy 3 napos kirándulást szerveztünk, melynek során Miskolctapolcán szálltunk meg, de felkerestük többek között Lillafüredet, Somoskő várát, Salgó várát, Fülek várát és Diósgyőr várát is. De Miskolcon boboztunk is, Miskolctapolcán pedig a barlangfürdőt is kipróbáltuk. Elég tartalmas 3 nap volt, de hát rám lehet számítani ha programokról van szó. :) A Somoskői várról már olvashattatok itt az oldalon, de nem beszéltem még arról, hogy a vár mögött is érdekes képződmények várnak ránk, ha kicsit nyitottak vagyunk a természet arcaira is az épített örökségünk mellett.

A Medves-vidék peremén, rövid sétára a vártól északra, az alatta lévő hegy rejti a látványos bazaltömlést, szakszóval szólva az oszlopos elválású bazaltorgonát, mely az 5 millió évvel ezelőtt e helyszínen is lejátszódó bazaltvulkanizmus eredménye. Ez a jelenség általában ott jellemző, ahol a föld külső kérge valami ok miatt elvékonyodik, így alatta az óriási nyomás által forrón tartott lágyköpeny anyaga magmaként tudja átfúrni azt. Az így felszínre érkező magma nem tesz meg túl nagy utat, ezért nagyon magas hőmérséklettel jut ki a szabadba. Emiatt és az összetételétől a láva híg, folyékony lesz. Ha a lassú kihűlés egyenletes, akkor a térfogat-csökkenés során szabályos, geometrikus formát ölt: öt- és hatszögletű oszlopok keletkeznek. A bazalt esetében nem ritka az oszlopos elválás, a hajlott, folyásra emlékeztető forma viszont igazán ritka. A bazaltorgona enyhén megdőlt, 15-20 cm vastagságú, 9 méter magas, öt- és hatszögű egyedülálló oszlopai jelentős természettudományi értéket képviselnek, amelyek külföldön is jól ismertek.

Ha továbbhaladunk az ösvényen, akkor néhány méterre a képződménytől, bazaltoszlop-töredékekből álló jókora bazaltszőnyeg borítja a talajt, amely fagyaprózódás által alakult ki. Az egykori lávaár kőzetté szilárdult, majd a hőmérséklet-ingadozás miatti térfogatváltozások következtében darabokra tört, így jött létre az előttünk elterülő kőtenger. Csupasz felszíne arról tanúskodik, hogy az ma is mozgásban van, hisz a növényzet emiatt nem tud megtelepedni rajta.

A vár és a bazaltorgona egyben az 1 619 km2 területű, a 64 magyar és 28 szlovák település földtani, természeti, történeti és kulturális örökségét, palóc hagyományait ápoló és bemutató Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is. A világ első, nemzeti határokon átnyúló geoparkjának küldetése, hogy az egykor szétszakadt nógrádi tájat és fragmentálódott közösségeket a geoturizmus komplex térségfejlesztési lehetőségeivel újra egyesítse, határok nélküli ősi táját Európa kiemelt értékei sorában tartsa.