2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. A Göcsej, vagy más néven Közép-Zalai-dombság, a Zalai-dombság legritkábban lakott, egyúttal egyik legsűrűbb településhálózatú kistája. Határai és területe máig sem egyértelmű, de Göcsejnek a Zala folyó, valamint a Kerka és a Válicka patakok által határolt, 650 négyzetkilométer nagyságú régiót nevezzük, több mint félszáz településsel.

Tájház

A Göcsej közepétől északra, a völgyekkel tarkított, erdőkkel színesített vidéken a falurendszer egy sajátos formája alakult ki: az úgynevezett szegek vidéke. A falvacskák nevének első tagja a feltételezett alapítók, a környező földek kisnemesi birtokosainak a családnevét jelenti, jelen esetben a Kustánokat.

Göcseji táj

Kustánszeg a Zalai-dombság területén, a Göcsej tájegység lankás dombjai között, Zala vármegye északi részén, a Zalaegerszegi járásban fekszik. A falu a főleg római katolikusok által lakott Göcsejben a reformátusok egyik gócpontja lett. Korábban három, mára elpusztult település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések, de a török portyázások következtében a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven, utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. A Kustánszeg név 1769 óta használatos.

Göcseji táj

A Petőfi út első épülete a község Tájháza, mely háromosztatú pitvaros épület, ami kanászházként funkcionált. Később az 1950-es, 1960-as évek stílusában, a falu meglévő helytörténeti gyűjteményének tárgyaival rendeztek be.

A településtől nem messze az erdőben a régi DDK nyomvonal jelzése.

Kustánszegen egyébként egy szép kis tó és szabadstrand is található.