Sokszor említettem már az oldal életrehívása óta eltelt időben, hogy szűkebb hazám - Békés megye - kastélyokban és kúriákban egy igencsak bővelkedő hely. Ma egy olyan kastélyról lesz szó, amelyet kúriaként is említenek és amelyről szinte semmilyen információt nem tudtam fellelni azon kívül, hogy 1863 és 1874 között épült (más forrás szerint 1880 körül), és jelenleg egy mezőgazdasági cég irodaépületei találhatóak benne. Neve Nyéky és Nyéki formában is előfordul. A lényeg, hogy a kevés információ ellenére egy szép napon meglátogattam egy ismerősöm segítségével és a cég engedélyével. A belső részeket azért nem fotóztam, mert semmi nem emlékeztet egykori mivoltára. A kastély szabadonálló, középrészen ...

Ezúttal Nagybánhegyesre látogatunk, ahol az egyébként kellemes fürdő mellett, egy elfeledett kastély is található. Bevallom, magam sem tudtam róla sokáig, ezért ideje volt feltérképeznem a helyi mezőgazdasági cég segítségével.

Békés megye a XIII. század elején önállósult, majd a XIV. század első felében a megyében is kialakult a nemesi vármegyei szervezet. Fontos mozzanat volt a gyulai uradalom létrejötte, amely 1403-ban Maróti János macsói bán birtokába került. A település a nevét valószínűleg neki köszönheti, aki 1420 körül alapította. Nevét először 1510-ben említik a Brandenburgi György őrgrófnak adományozott gyulai uradalom részeként. A török dúlás 1552-ben is érintette a települést, majd ...

A Torockói-hegység vagy Torockói-havasok az Erdélyi-szigethegység délkeleti része, az Erdélyi-érchegység északkeleti nyúlványa. Északkelet-délnyugat irányban húzódik, főleg az Aranyos és a Maros völgye között fekszik, de északkeleti vége Tordától északra már a Mezőségre fut ki. A Torockói-hegység része a Bedellői-havasok. Itt található többek között a Remetei-szoros, de erről majd később lesz szó. A Remetei-szoros szurdokvölgye előtt található a Kolostor-szoros és Remetekolostor falu. Utóbbi központjában fekszik a Remetei kolostor. Remetekolostor korábban Remete falu része volt, de 1956 körül különvált 156 lakossal.

Remetekolostort Torockóról két úton is megközelíthetjük: ha kicsit többet szeretnénk ...

Egyszer, réges-régen...na jó nem, csak pár éve, barátaimmal Miskolctapolcára és környékére szerveztünk egy amolyan nyaralást. Erről az útról születtek a korábbi bejegyzések Diósgyőr, Somoskő, Fülek, Lillafüred nevezetességeit bemutatva. Kimaradt eddig Salgóbánya és a felette magasodó Salgó várának bemutatása, vegyük hát szemügyre őt is.

Salgótarjántól ÉK-re, a Medves-fennsíkon találjuk Salgó várát, melynek alapját egy 625 méter magas vulkáni kúp, egy sziklacsúcs adja, melyet egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A vár első okleveles említése Castrum Salgow néven 1341-ből való, amikor a Kacsics nembeli testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. Az elképzelések szerint az első ...

Az Ökrök-völgye és az Ökrök-vízesés bejegyzés végén olvashattátok, hogy "De erről legközelebb...". Nos, el is értünk erre a pontra. Aki még nem olvasta azt a bejegyzést, annak: November elején egy szuper túrán vettem részt, mely a Királyerdő-hegységben került megrendezésre. Az útvonal áthaladt az Ökrök-völgyén és érintette többek között az Ökrök-vízesést, az Ökrök Köve-kilátópontot, melyről szép panoráma nyílt a völgyre és a Sebes-Körösre.

Az Ökrök-völgye a Királyerdő-hegységben található, Remetelórév falu közelében, mely egyébként Barátka része. Az Ökrök-völgye azon kevés karsztvölgyek közé tartozik, melyeknek nincsen szorosuk, vagyis egyszerre mindkét oldalon, helyenként előforduló meredek ...

Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Ma egy ilyen épületet veszünk szemügyre Csorváson, a Károly-majorban.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés megyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált. ...

Pár éve már szinte hagyomány, hogy év végén – decemberben – 1-2 barátommal szervezünk egy kis kirándulást hol Magyarországon, hol a Partiumban vagy éppen a Bánságban. 2022-ben Temesvárra esett a választás, de útba ejtettünk egy érdekes fahidat is, amely közvetlenül a határ mellett, Gyulavarsándon található.

Gyulavarsánd egy Arad megyében fekvő kis település, amely a határtól 7 km-re található a Fehér-Körös bal partján. Egyes kutatók szerint létezett egy önálló Gyulavarsánd régészeti kultúra a középső bronzkorban (kb. Kr. e. 1700-1300), a Berettyó és a Körösök mentén, míg mások szerint az az Ottomány-kultúra klasszikus időszaka volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz ...

2023. júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi körzet érintetlen erdőségein. Újvárfalvára jutva pedig a DDKPH_30 jelű pecsételőhelyen szemügyre vettük a Noszlopy Gáspár (1820–1853) szülőhelyeként is ismert kúriát.

Újvárfalva egy kis zsáktelepülés, egy község Somogy vármegyében. Neve 1909-től Újvárfalva, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei. Itt született Noszlopy Gáspár honvéd őrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot ...

A töttöskáli templomrom a Káli-medencében található, Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában. A középkorban Töttöskál falu állt Szentbékkálla helyén. Első írásos említése 1296-ból való, majd 1338-ban Theutheus, 1380-ban Teutuskal, 1488-ban Thythews néven fordul elő. A Kál nemzetség a honfoglalást követően megszállta a Káli-medence területét, így az elnevezés Kál része a Kál horkára és családjára utal. Az ő nemzetségük több környékbeli település névadójaként is szerepel. A Töttös is személynévi eredetű, valószínűleg a növényi "tő" szó egy továbbképzett alakja. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkállától keletre, a Kereki-dombon ...

November elején egy szuper túrán vettem részt, mely a Királyerdő-hegységben került megrendezésre. Az útvonal áthaladt az Ökrök-völgyén és érintette többek között az Ökrök-vízesést, az Ökrök Köve-kilátópontot, melyről szép panoráma nyílt a völgyre és a Sebes-Körösre. Ebből szemezgetek most egy kicsit.

Az Ökrök-völgye a Királyerdő-hegységben található, Remetelórév falu közelében, mely egyébként Barátka része. Az Ökrök-völgye azon kevés karsztvölgyek közé tartozik, melyeknek nincsen szorosuk, vagyis egyszerre mindkét oldalon, helyenként előforduló meredek sziklafalaik. Az eredeti természetességét és vadságát megőrző szép és hangulatos völgyet, körbe lehet járni egy a piros kör jelzésű ...