Mezőhegyesen számtalan alkalommal jártam már, ez egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Térben ugyan kicsit messze fekszik minden mindentől, de érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Gluzek Gyula a Temes vármegyei Lovrinban született, mezőgazdász, jószágigazgató volt. Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1875-ben a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter a Ménesbirtok fejlesztésére ...

2020-ban teljesítettem az Alföldi Kéktúrát. Azon a nyáron, az egyik napon, egy masszív szakaszt jártunk be barátaimmal a Dél-Alföld kellős közepén. A halom mellett vezet el az Alföldi Kéktúra útvonala, vagyis egészen pontosan az AK–05 szakasz.

A kunhalmok az Alföld területein található, mesterségesen létrehozott különleges földhalmok, amelyek gyakran ősi temetkezési helyek, és a többségük a honfoglalás előtti időkből származik. A kunhalom kifejezés különböző korokból származó, más-más eredetű, emberi kéz alkotta halmokat foglal magában, szinte semmi közük a kunokhoz, a Kárpát-medencében jelenleg egyetlen olyan halmot sem ismernek, amelyet a kunok emeltek volna. A legközelebb Moldvában találhatók ilyenek. ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Az épület klasszicista stílusban épült 1821-ben lakóház-kúriának.

A kúria, szabadon álló formában, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtóval épült.

A téglalap formájú épületet kontyolt nyeregtető fedi, utcai homlokzata már-már a kastélyok nagyvonalúságát mutatja. Kéttraktusos alaprajzi formája a szobák szimmetrikus elrendezését és jó tájolását biztosítja.

A kúria sokáig ipari vállalat központja volt, majd vendégház és faluház lett. Több hektáros park vette körül, amelyben különböző melléképületek álltak. Az épület előtt kisebb díszpark létesült. A sok viszontagságos év és hosszan tartó leromlott állapot után az 1980-as évek elején felújították és ...

A Csörgő-szurdok tulajdonképpen a Csörgő-patak völgye, mely patak végig elkísér utunkon. A Csörgő-patak 750 méter tengerszint feletti magasságban a Mátrában ered, három kisebb vízfolyásból keletkezik. A Csörgő-patak nevét onnan kapta, hogy a patakmeder görgetegkövei csörgő, koccanó hangot adnak ki, amikor nagyobb esőzések után sodródás közben egymáshoz érnek. Mátrakeresztesnél csatlakozik a Kövecses-patakhoz, majd innen a Hasznosi-víztározóig folytatja útját. A Heves és Nógrád megye határán fekvő Mátrakeresztes a fakanálfaragók hazája néven ismert, közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó festői hegyvidéki település.

Egyik legjobb barátommal a túránk kiindulópontja – Pásztó történelmi ...

Szentbékálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence északi, Boncsos-tető, Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. Veléte nevű helynév csak Huszt mellett létezik Kárpátalján, a Balaton-felvidéken nem. A környéken csak egy Belethfalwa (1379) nevű helységről tudunk, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugati részén volt.

A velétei palotát a veszprémi püspök építtette a XIV. században gótikus stílusban a Szentbékkálla melletti Veléte-hegyen. Egy 1377. október 8-án kelt királyi oklevél arra utasítja a helyi nemeseket, hogy birtokaikat a veszprémi káptalannak adhatják el vagy zálogosíthatják el. ...

Mindszentkálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence észak-nyugati részén, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik. A település az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Első írásos említése 1277-ből ismert, majd 1324-ben neve Villa omnium sanctorium Kaal volt. Később Mindszentkállakisfalud néven említették. Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud (utóbbi esetében előfordul a Kiskál elnevezés is). Ezek összeépüléséből, egyesüléséből keletkezett a mai település. A Káli-medece községei Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt, és mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Kisfaludot 1548-ban felégették a törökök, ...

Május első hétvégéjén – még Anyák napja előtt – barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Tulajdonképpen az előbbi mondathoz hasonlóan, egy körtúrát csináltunk. Ez kb. 14,5 km-t, 5 órát és 550 méter szintet jelent fel és le. A legtöbb ajánlás ugyan az ezzel szembeni, fordított irányt javasolja, mi szeretjük a ...