A töttöskáli templomrom a Káli-medencében található, Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában. A középkorban Töttöskál falu állt Szentbékkálla helyén. Első írásos említése 1296-ból való, majd 1338-ban Theutheus, 1380-ban Teutuskal, 1488-ban Thythews néven fordul elő. A Kál nemzetség a honfoglalást követően megszállta a Káli-medence területét, így az elnevezés Kál része a Kál horkára és családjára utal. Az ő nemzetségük több környékbeli település névadójaként is szerepel. A Töttös is személynévi eredetű, valószínűleg a növényi "tő" szó egy továbbképzett alakja. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkállától keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből. Oldalai ma is meredeken emelkednek, s csak déli irányból közelíthető meg, ott viszont ma is kétszeres sáncolás nyomai figyelhetők meg. Töttöskál 1341-ben került királyi birtokból a veszprémi püspökség kezére és a középkorban is ott maradt.

Maga a templom román stílusú, valószínűleg XII-XIII. századi, vagyis Árpád-kori. Egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású, bejárata a nyugati részén állott, ahol a leírások szerint kegyúri karzat is állott két tartópilléren, afelett pedig torony. A szentélyen dongaboltozat van, a diadalív csúcsos, a templom déli oldalán keskeny csúcsíves ablak.

1531-ben török támadás érte a falut, amely elnéptelenedett, temploma romossá vált. Később újratelepült és a templomot is helyrehozták, a XIX. században még miséztek is benne, de 1876-ban már romos. Jelenleg állapota egyre inkább romlik...