Évek  óta tervezem a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. 2022-ben azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A Velencei-tó után - a terv második felvonásaként - augusztusban a Tisza-tó következett. A tavat szintén az óramutató járásával ellentétes irányba tekertük körbe a Körösvidék stábjával, így kicsit több volt a leejtő. A táv végéhez közeledve pedáloztunk be Tiszaderzsre, ahol a romos állapotban lévő kúriák mellett a templomromot is szemügyre vettük.

Tiszaderzs egy község Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Neve folyamatosan változott, sokáig csak Derzsként ismerték, 1846-tól ...

A Velencei-tó körbetekerésére szánt és 3 naposra tervezett hétvégémen az első nap megérkeztem Gárdonyba, lepakoltam, elfoglaltam a szállást, biciklit béreltem és már útnak is indultam. A tó körbetekerését másnapra terveztük kárpátaljai lány ismerősömmel, így amíg ő munkában volt, én addig felfedeztem a környék látnivalóit. Egyik fő célpontom Pázmánd volt, ahol megnéztem a Mezítlábas Parkot, majd feltekertem a kvarcitsziklákhoz, a kilátóponthoz és a sziklaszoroshoz is. De mindenekelőtt tettem egy kis kitérőt a vízimalomhoz. Földes út vezet az épületig, így kicsit olyan érzésem volt, mintha valóban egy bicajos túrán lettem volna.

A Pázmándi vízimalom a Velencei-tó második legjelentősebb vízbefolyásán, a Vereb ...

Nagyenyed Erdély belső vidékén, Fehér megyében, a Maros folyó völgyének fontos gazdasági központját képezi. A város helyén egykor római castrum állt. Ezen a helyen már az ókorban is volt település, az ásatások egy kelta falu maradványait is feltárták. A mai település magját a IV. Béla király által, az 1241-42-es tatárjárás után az országba behívott külhoni, főként német ajkú telepesek vetették meg. A város a Maros és a Torockói-hegységből eredő Enyedpataka összefolyásánál jött létre, 270 méter tengerszint feletti magasságban. Délről a Kakasdomb, északról az Őrhegy veszi közre, ezért a szélvédett, kellemes mikroklíma alkalmassá teszi a várost gyümölcs, de főként szőlőtermesztésre. Első fennmaradt okleveles ...

Cserépvár romjait Cserépváralja községtől keletre, a kúp alakú 288 méter magasságú hegyen találjuk. A felső vár hossza 35 méter, szélessége 14 méter, ehhez csatlakozik a délnyugati oldalon valamivel lejjebb a közel azonos méretű alsó vár. A két részes várat több méterrel lejjebb terasz (betemetődött árok) veszi körbe, melynek két rövid szakaszán, külső sánc is megfigyelhető.

A vár a Miskolc nemzetséghez tartozó II. Panyit birtokában lévő Tard vagy Tárnokbála területén állt, melyet II. Andrástól kaptak adományként. A Panyit-nem a XIII. század második felében építette fel várait az egri püspökkel és a rivális Ákos-nemzetséggel szemben. Így a közeli Éleskő várát, hogy ellensúlyozza az Ákos-nemzetség Dédesen ...

2024 rögtön január elején egy túrával indult a Börzsönyben, ahol Kismarosról a kisvasúttal utaztunk Királyrétre. Onnan egy körtúrát tettünk Kóspallag felé, és közben az Országos Kéktúra útvonalába is becsatlakoztunk. A túra kb 14 km volt, de utána még maradt időnk és lelki erőnk is, hogy a Dél-Börzsöny rejtett kincseit is felfedezzük. Ilyen volt az egykori Toronyalja településen létesült és azóta elpusztult Szent Mihály pálos kolostor is.

Feltehetően Toronyaljának hívták azt az Árpád-kori települést, amely a későbbi toronyaljai pálos kolostor tövében, a domb alján feküdt. A település közvetlen közelében, a patakvölgy másik oldalán magasodó hegykúpon állt egy erősség, melynek kőből épült lakótornya lehetett ...

Hármashatár-halom: Csabaszabadi-Csanádapáca-Medgyesbodzás határában, a történelmi Békés, Csanád és Arad vármegyék közös határát jelzi. A határkövet a XVIII. század elején, a török kiűzése után, a vármegyék visszaállítása során helyezték el. Az idők során kikopott az emberek és a történelem emlékezetéből, végül csak 2010-ben fedezték fel.

Szécsény egy, az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekvő város, Nógrád megyében. A Cserhát felé vezető turistautak kapuja. Szécsény nevét 1219-ben említik először egy oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben a nógrádi várhoz tartozó királyi birtokként. Egy 1229-ben kiadott oklevél szerint II. András király fia, Béla herceg – a későbbi IV. Béla király – anyjának, Merániai Gertrúd királynénak 1213-as meggyilkolásában részt vett Kacsics nembeli Simon bán birtokait – köztük Szécsényt is – elvette és azokat a Szák nemzetségből származó I. Pósának adományozta.

A jelentősen átalakított, "ráépített" délkeleti sarokbástya

1334-ben I. Károly király – ...