Évek óta tervezem a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. 2022-ben azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A Velencei-tó után - a terv második felvonásaként - augusztusban a Tisza-tó következett. A tavat szintén az óramutató járásával ellentétes irányba tekertük körbe a Körösvidék stábjával, így kicsit több volt a leejtő. A táv végéhez közeledve pedáloztunk be Tiszaderzsre, ahol a romos állapotban lévő kúriák mellett a templomromot is szemügyre vettük.

Tiszaderzs egy község Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Neve folyamatosan változott, sokáig csak Derzsként ismerték, 1846-tól található meg a Tisza előtag a nevében. A település helyét jelentő magaslat már a történelem előtti időkben is lakott volt. Derzs a honfoglalás után nem sokkal már benépesült, első ismert birtokosai a Tomaj nemzetség tagjai voltak. Egy 1261-es forrás megemlíti a környék gazdag természeti környezetét, halastavait (Derzsi Morotva). 1332-1337-ben tűnik a neve fel először a pápai tizedjegyzékben. A XIII-XIV. században a Szalók, a Derzsy, a Losonczy, a Kun, a Pásztói, a Péntek és a Borbély nemzetségek birtokolták. A XVI. Század közepe körül a Chemel, a Fürök és a Szabó családok szereztek birtokot Derzsen. Derzs és környéke Szolnok várának bevétele után került török fennhatóság alá. A falu lakossága a tatárok 1566-os betörésekor elmenekült, de 1571-ben már 20 házát és templomát említi az összeírás. Az 1590-es években újra menekülni kényszerült a lakosság, de egy 1594-ben készült Báthory-kehely tanúsága szerint újra visszatelepült. A falu református lelkészeinek névsora 1646-tól ismert, noha a falut a török kiűzésekor és a Rákóczi-szabadságharc idején többször elpusztították. A falut 1711-12-ben a népesítik be végleg. A felszabadító háborúk idején a falu birtokjoga a kincstárra száll, ám a közeli Burán birtokot szerző Borbély Balázs 1728-ban Derzsen is birtokrészhez jut. Mária Terézia végül 1745-ben az egész falut neki adományozza, így Derzsen hosszú ideig a Borbély család az egyedüli birtokos.

A település régmúltját idézi az 1200-as évekhez kapcsolódó kert és a benne lévő román stílusú domonkos-rendi Mária-templomrom, melynek nyomai az egyházi élet kora középkori eredetére, jelenlétére utalnak. A homlokfal íves kapuja és az északi fal kis része őrzi az Árpád-kori téglaépítészet emlékét. A templom túlélte a török időket, végül az 1706-os Rabutin-féle hadjárat idején égették fel. Napjainkban csak a templom nyugati és északi homlokzati falának töredéke látható félköríves kapuval, támpillérekkel. Egy helyi legenda szerint a közeli Borbély-kúriát és a templomot egy alagút köti össze…