A Nivegy-völgy feletti Szent Balázs hegyen álló templom építését a XIII. századra teszik, ekkor váltotta fel a XII. századi fából épült elődöt a román kori kő épület. A XIV. században gótikus stílusban átépítésre kerül. A templom és a közösség is a török korban pusztult el, azóta a templom romos állapotú. Részleges helyreállítását 2001–2002-ben szervezte meg a balatoncsicsói önkormányzat, a munkálatok során több helyi polgár is kivette részét a felújításból.

A romtemplomromból szép panoráma tárul elénk: a Balaton, a Badacsony, a Hegyes-tű bányászott hegye, és természetesen a Nivegy-völgy.

A romokat viszonylag könnyű megtalálni, bár így is akadtak külföldi turisták, akik tőlem kérdezték meg, ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Boldogkő váránál eddig kétszer jártam: még 2018-ban és idén. A cikk végén olvasható felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetőn érezhetően szebb és rendezettebb lett a vár és környezete. A jegyárak sajnos itt is emelkedtek ...

Balatonfüred területe már a római korban is lakott volt, a papsokai Szent Mihály templomrom helyén pedig a IV. századig egy római villa állt, ennek az alapjaira építették a templomot a XI-XII. században. A név magában hordozza a jelentést is, hiszen ez a terület egyházi birtok volt, legnagyobb része a Tihanyi Bencés Apátsághoz tartozott. 1373-tól a falu neve már Siske elnevezéssel szerepel a forrásokban. Egy 1385-ös oklevél pedig Siskét már "Fyred" részét említi, majd a XVI. századra a Siske elnevezés teljesen eltűnik.

A templomot pusztulásáig többször is átépítették, így több építészeti stílus jegyei megfigyelhetők rajta: román, kora- és a késő gótika. Eredetileg dél felé, a Balaton irányába nézett bejárata, de később ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Füzérradvány, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Füzérradvány eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Radvány nevét 1262-ben említették először az oklevelek Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Hivatalos nevén Szent István király római katolikus kápolna, amely az egykori Mezőkopáncs, ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) településrészen található. Feltehetően a XI. században épült (bár a kihelyezett tábla szerint a XII. században) román stílusban. A XIII. században gótikus elemekkel bővítették nyugat felé, főleg azért, mert a tatárjárás idején megsérült. A tábla felirata szerint a bővítés: „...amely toldás falmaradványa, a mai épület eredeti része”.

A feltételezések szerint szerint a templomot az évszázadok során végig használták, majd az 1500-as évek vége felé néptelenedett el a falu és vált a templom is kihasználatlanná. Ezután anyagát széthordták, csak a főhomlokzati és a hajó ...

Ónod Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól déli irányban található. Lakosainak száma a 2025.01.01-i adatok szerint 2441 fő. A települést először 1293-ban említik, Olnod néven. A Sajó- Hernád sík közepén, 100-108 méter tengerszint feletti magasságban épült, a két folyó által épített hordalékkúp-síkság alig 3%-án. A Sajó-Hernád sík több kis részre osztható, így például a Miskolci-kapu, a Muhi-puszta, vagy a Sajó ártér, melyek meghatározzák Ónod természet- és gazdaságföldrajzát. A területet a jégkorszakban a hegyekből lezúduló folyók kaviccsal és homokkal töltötték fel. A kavicsréteg vastagsága 20 és 100 méter között változik, a hegyektől távolodva egyre csökken. A térség talajai átmeneti jellegűek az ...

Okány Békés vármegye északkeleti részén fekszik, a Sebes-Körös legdélebbi holtága közelében. Természetföldrajzi szempontból a vadakban, halakban gazdag Kis-Sárrét nyugati részéhez tartozik. A település az őskortól lakott és sohasem halt ki. Ennek az is oka lehet, hogy a települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el. Dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. A Rákóczi-szabadságharc után III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt, és ez a család építtette a 19. században a kastélyt a falu határában. Idővel a kastélyt a község későbbi nagybirtokosa az Okányi-Schwarcz család szerzete meg. A kastélyból 1950-ben kezdtek kialakítani szociális ...

Július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 lépcsőjének megmászása. Muszáj volt előtte egy kis levegőt gyűjteni. A 22,5 méter magas kilátót egy régi, 1978-ban emelt geodéziai betonhenger alapjaiból alkotta meg 2013-ban, EU-s ...

Az egyik nyáron egy túra alkalmával, a Pilisben jártam, melynek során érintettük a Boldog Özséb-kilátót és még sok más érdekes látnivalót is. A tetőre az út elég fárasztónak tűnt, a végén már nagyon sziklás volt, de nem olyan kibírhatatlanul vészes. Útközben viszont 1-2 helyen egészen pazar a kilátás a környező településekre és hegyekre. A rakétabázisról és a kilátóból körben gyönyörködhetünk a Visegrádi-hegység, a Börzsöny vagy jó időben akár a Gerecse és a Vértes vonulataiban is.

A Pilis-tető a Pilis hegység és így a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Tengerszint fölötti magassága 756 m. 1996-ig a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött itt. Leírások szerint 1981-ben ...