A legutóbbi bejegyzésem a Partiumban, a Bihar-hegységben található Csodavárról szólt. Maradjunk ennél a láncolatnál és fűzzünk fel rá egy újabb szemet, ezúttal a Szamos-bazár „személyében”. Itt is abban az évben jártam, amikor a Csodavárnál, csak egy másik napon. Ekkor már tejköd ereszkedett le a sejtelmes tájra…

A Meleg-Szamos forrásvidékét Czárán Gyula tárta fel, és ő adta a tájnak a Szamos-bazár nevet. A Varasó-havas lábánál fekvő Szamos-bazár a Meleg-Szamos forrásánál található sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok együttese. Tulajdonképpen két látványosságot foglal magába: az Aragyásza-barlangot, illetve a Szamos-kőközt.

A bazár, vagyis a barlang bejárata ...

Mára már elmondhatom, a távolban lépkedők köreiben köztudott vált, hogy az Alföldi Kéktúra teljesítése után belevágtunk csapatunkkal a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrába is. Lassan a végéhez közelítünk, de jól esik feleleveníteni a tájakat, emlékeket. Az egyik különleges nevezetességet akkor szemléltük meg, amikor 2022-ben az Őrséget jártuk be és Őriszentpéterre értünk. Ma a településen álló Szent Péter -templomot tűzzük kultúrvillánkra.

Az Őrség fővárosában, Őriszentpéteren, a Templomszer nevű településrészén álló Árpád-kori templom pontos alapítási időpontját nem ismerjük, de a stíluskritikai megfontolások alapján a XIII. század második negyedére tehető. A települést IV. ...

Az eddig átélt kalandjaimról és megtett túráimról szóló képeket nézegettem, amikor felsejlett bennem a világosságnak sugara, hogy jó pár évvel ezelőtt a Bihar-hegységben, a Pádis-fennsíkon túráztam barátaimmal és célba vettük a Csodavár néven ismert karsztképződményt. 

A Csodavár tulajdonképpen egy barlangrendszer, melyet Tobiás Miklós fedezett fel 1887-ben. Először K. Nagy Sándor írt róla Biharország című művében. A Csodavár körüli dolinarendszer kiépítése ugyan Czárán Gyulához köthető, aki turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, de a barlang tulajdonképpeni feltárása Emil Racoviță nevéhez fűződik 1929-ből. 1949-ben a kolozsvári Barlangtani Intézet folytatott feltáró ...

Mezőhegyes egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: műemlék istállók, hotelek, magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Az eredetileg hotelnek szánt épület eklektikus–neoreneszánsz stílusban épült és műemléki védettséggel rendelkezik. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok 100 éves fennállásának évében, 1885-ben épült.

Építészeti jelentősége, hogy az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas (fachwerkes), épülete. ...

Mezőhegyes egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Különös, Magyarországon egyedülálló, páratlan értéket képviselnek a zabsilótornyok.

A mai bejegyzésben szereplő, boltozatos manzárdtetős torony 1830-ban épült. A mezőhegyesi birtokon 1830 és 1832 között terjedt el ez az új épülettípus báró Boxberg Frigyes ménesparancsnok kezdeményezésére, amik közül már csak 7 maradt fenn.

Mivel a Mezőhegyesen tenyésztett lovak takarmányozására zabot használtak, eredetileg a termény tárolására építették a tornyokat. A zabsilók felépítésének köszönhetően a termés megőrizte frissességét: Az első ránézésre ablaknak látszó nyílások szellőzők ...

2022-ben barátaimmal – 13 év után – újra Torockó környékét fedeztük fel. Evvel a kirándulással kapcsolatban olvashattatok az oldalon pl. a Ferences kolostor és templomról, ami Körösbányán található. Ilyenkor persze útközben több helyen is megállunk, hogy kielégítsem csillapíthatatlan felfedező vágyamat. Mivel többféle útvonalon megközelíthető Torockó, ezért eleve úgy alakítottuk az útvonalat, hogy Borosjenőn is megálljunk a középkori várkastélynál. Abból adódóan, hogy felújítás alatt állt, sajnos belülről nem tudtam megnézni, de fontosabb, hogy fel legyen újítva, mint az, hogy én betegyem a már sok utat koptatott lábamat az erődítménybe.

A borosjenői vár első írásos említése - mint királyi ...

Békés vármegye igencsak bővelkedik kastélyokban és kúriákban, és életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak. A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Wenckheim családnak pedig majdnem 20 kastélya volt a vármegyében. A többi mellett, Tarhos településen is:

Tarhos egy község Békés vármegyében. Nevét a hagyomány szerint Árpád fejedelem fiáról (Tarkacsu, Tarhacsi) kapta. A település egykor puszta volt, mely a királyi vármegyehálózat ...

A mai Március 15. téren állt a Contra Aquincum katonai erőd, amelynek a parancsnoki szobája a mai templom alatt húzódott. A Contra Aquincum délkeleti sarkán, a "cella trichora" romjai fölé épült Szent István korában egy templom, amiről kevés adat áll rendelkezésre. A XI-XII. században a Contra Aquincum köveinek felhasználásával épült fel az a román stílusú templom, melynek alapfalait még ma is láthatjuk az altemplomban. Ezt templomot a XII. században átalakították. Az ekkor épített templom fala a déli toronyban található fal, mely Budapest legnagyobb épségben maradt román kori fala. 1211-ben itt tartották a 4 éves királylány, a későbbi Szent Erzsébet eljegyzését a türingiai Hermann őrgróffal. A tatárjárás alatt a templom ...

2023. júliusban folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a Zselicen haladtunk át és útba ejtettük a Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is, amely csak pár száz méterre található a hivatalos útvonaltól és amelyről olvashattatok már az oldalon. Mielőtt azonban betértünk volna a skanzenbe, meglátogattuk az út túloldalán fekvő műemlék épületet.

Szenna egy kis község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. Igazi értéke a Zselici Tájvédelmi Körzet területén fekvő Szennai Skanzen, ahol a Zselic népi építészetével ismerkedhetnek meg az látogatók.

Jellegzetesen zselici és szennai az 1848-ban épült, eredeti helyén (Árpád u. 38.) álló ház.

Aranyosmeggyes egy falu Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre. A falu szélén, könnyen megközelíthető helyen fekszenek a várkastély maradványai, a környéken lakóházak, boltok, mintha keverednének a tájak és a korok.

A környéken a XIII. században a Kaplyon nemzetség Jákó nevű tagja egy várat emeltetett.

A kialakult váruradalmat 1493-ban a Báthory család foglalta el.

Később Lónyai Zsigmondra szállt, ő alakíttatta mai formájára 1630 táján.

1661-ben a törökök nem tudták bevenni.

1670-ben hűtlenség címén elvették Lónyai Annától és lerombolták.

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben pusztult el a maradéka.

1732-ben a Wesselényi család ...