Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Kéktúrázás közben Bózsván is áthaladtunk és érintettük a Bózsvai-szikla, Kőbérc, Béla-kő vagy Béla-szikla néven említett sziklaképződményt is. Sajnos még nem vagyok annyira híres, hogy sziklát nevezzenek el rólam, így névrokonom, IV. ...

Néhány éve barátaimmal egy igazán kiadós, túrázós hétvégét tartottunk, melynek során megfordultunk a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Ennek egyik állomása volt a Fehérvárcsurgón található Károlyi Kastély Fehérvárcsurgó Hotel & Restaurant. Lássuk az épület történetét:

A fehérvárcsurgói birtokot a Perényi család 1834-ben elzálogosította Károlyi György grófnak (1802-1877), s végül a terület 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyi család kezébe került. Károlyi György országgyűlési képviselő volt, részt vett a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapításában, és a lóverseny hazai meghonosításában.

A klasszicista stílusú kastély építése ...

2021-ben elkezdtük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését is, így ennek köszönhetően újabb anyagokkal bővült a kifogyhatatlan repertoárom, amiket bemutatok nektek. Nyugatról keletre haladunk, így első alkalommal Vas megye egy részét jártuk be.

Döröske egy község a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megyében, a Körmendi járásban. A falu a Kemeneshát Rábára tekintő peremén fekszik.

A faluban már a XIII. században állt templom (1276-ban már oklevél is említi), melyet feltételezhetően a Döröskei család építtetett. Az országos védettségű műemlék templom egyhajós, román stílusú, félköríves szentélyű, téglából épült, kis méretű templom. A déli homlokzaton eredeti bélletes román kori kapu, fölötte ...

Pár évvel ezelőtt barátaimmal egy 3 napos kirándulást szerveztünk, melynek során Miskolctapolcán szálltunk meg, de felkerestük többek között Lillafüredet, Somoskő várát, Salgó várát, Fülek várát és Diósgyőr várát is. De Miskolcon boboztunk is, Miskolctapolcán pedig a barlangfürdőt is kipróbáltuk. Elég tartalmas 3 nap volt, de hát rám lehet számítani ha programokról van szó. :) A Somoskői várról már olvashattatok itt az oldalon, de nem beszéltem még arról, hogy a vár mögött is érdekes képződmények várnak ránk, ha kicsit nyitottak vagyunk a természet arcaira is az épített örökségünk mellett.

A Medves-vidék peremén, rövid sétára a vártól északra, az alatta lévő hegy rejti a látványos bazaltömlést, ...

Korábban olvashattatok a Facebook oldalon Sólyomkő várának maradványairól. Akkor azt írtam, hogy a Partiumban három Sólyom nevű vár is található: Sólyom vára, Solymos vára és Sólyomkő vára. A középső is szerepelt már az oldalon. A helyzetet bonyolítja, hogy van a Partiumban egy Sólyomkővár nevű település is a környéken, aminek nincs vára. Tehát Sólyomkő maradványai Bihar megyében, a Réz-hegység nyugati részén, a Sólyomkőpestes településtől északnyugatra fekvő hegy tetején, a Vár-patak (Sólyomkő-patak, Pestes-patak) felett, 484 méteres tengerszint feletti magasságban fekszenek.

Említettem, hogy a várat végül 1711-ben Friedrich Löwenburg kapitány és gróf parancsára rombolták le, miután a Szatmári béke kimondta a ...

Barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk egy kis kirándulásra hazánk vagy a határainkon kívül eső, de még közelben lévő valamely városba. 2024 végén Nagyváradra és Félixfürdőre esett a választásunk. Félixfürdőn nem nehéz kitalálni, hogy van egy fürdő, amit ki is próbáltunk. Utána Nagyváradon tekeregtünk az adventi forgatagban. Mindezeket azonban megelőzte az, hogy útközben megálltunk Körösszegen, a vár csekély romjainak feltérképezésére.

Ahogy közeledtünk a romok felé, feltűnt a helyi rendőrség is, mi mással, mint egy Dacia Dusterrel. Egy másodperces aggodalmunk azonnal elillant, ahogy felgyulladt a kis égő a fejükben, hogy valószínűleg a határ közelsége okán kezdtek el követni ...

Néhány évvel ezelőtt egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád megye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. A néhány szélmalom közül az egyik a Cserna-féle szélmalom volt.

Fábiánsebestyén a Körös–Maros közén, Csongrád-Csanád megye Szentesi járásában fekvő község. Határában a régi időkben két szélmalom is működött, ám mára már csak az egyik maradt fent. Az úgynevezett Cserna-féle (vagy Horváth János-féle) szélmalom a Gádoros felé vezető út mellett áll jó állapotban. Ez a többszöri felújításoknak köszönhető. A malom az 1880-as évek végén épült ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Az utolsó napra hagytuk Sátoraljaújhelyet és környékét, köztük a sok vitát gerjesztett Nemzeti Összetartozás Hídját is. Hasznosságát, turisztikai értékét ítélje meg mindenki maga, szerintem jó kis látványosság, bár a belépő nem olcsó.

Néhány évvel ezelőtt barátaimmal egy 3 napos kirándulást terveztünk Lillafüredre és környékére. Ennek az utazásnak a keretein belül tekintettük meg a korábban már bejegyzésként szerepelő várakat Diósgyőrön és Somoskőn. Meg még sok mindent, amik a jövőben érkeznek az oldalra. Unszolásomra azonban átmentünk a Felvidékre is, hogy Fülek várát is bejárjuk.

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Történészek szerint a XII. században a mai vár helyén egy fából készült erődítmény állt. Egy 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, miszerint a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics ...

A Pálházi Állami Erdei Vasút mai vonala a Nyíregyházától Füzérkomlósig vezető pálya egyik szárnyvonalaként, egykor Magyarország egyik leghosszabb kisvasútjának része volt. A vasutat jelenleg az Északerdő Zrt. üzemelteti. Menetrend szerinti járatai (naponta 3 vonatpár) tavasztól őszig közlekednek a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részein, a Kemence-patak völgyében, a Zemplén szívében fekvő Pálháza központjából a Kőkapu üdülőövezeten át Rostalló végállomásig. Különlegessége az egyre beszűkölő völgyben vezető vonala, mely Kőkapu megállóhelynél a sziklába vájt alagúton halad át, egy vadászkastély alatt. Utóbbit szerelvényből lehetetlen lefotózni. :)

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország ...