Néhány évvel ezelőtt barátaimmal egy 3 napos kirándulást terveztünk Lillafüredre és környékére. Ennek az utazásnak a keretein belül tekintettük meg a korábban már bejegyzésként szerepelő várakat Diósgyőrön és Somoskőn. Meg még sok mindent, amik a jövőben érkeznek az oldalra. Unszolásomra azonban átmentünk a Felvidékre is, hogy Fülek várát is bejárjuk.

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Történészek szerint a XII. században a mai vár helyén egy fából készült erődítmény állt. Egy 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, miszerint a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nembeli Folkustól (Fulkó), s odaajándékozta a Pok nemzetségből származó Móricnak. 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában van, aki 1440-ben megerősíttette katonai célokra. Mátyás király hada 1483-ban beveszi a már erődítménnyé emelt várat. Ezután a vár vezetésével Raskai Balázs lett megbízva, 1490-ben. A középkori Fülek, - a vár és a város - volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza a korona birtokába.

Mohács után megnőtt Fülek jelentősége, akkori ura Bebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt a bányavárosokat is, amelyeknek a kapuja Fülek volt. Raskai Balázs lányát Bebek Ferenc vette feleségül és nászajándéknak a várat kapta. Bebek gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy 1551-ben egy erős katonai erődítménnyé építtette át az addigi várat. A régi vár egy középső várrésszel és két új ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Továbbá hozzá építettek egy falat, amely körülvette az egész várat és két kör alakú bástyát, amelyeknek a feladata volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 méter mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni. Végül - árulással - a törökök 1554. június 16-án bevették a várat. Az ostrom után a hódítók megerősítették a várfalakat, s Musztafa Szokoli vezetése alatt török minaretet építettek, virágos és zöldséges kerteket, a karavánoknak istállókat, üzleteket, műhelyeket emeltek, valamint tökéletesítették a vízvezetéket és a kutakat. Fülek hosszú időre a törökök alaptábora lett. Az ún. Füleki szandzsák (török közigazgatási terület) központjává vált, amely az egész Ipolymentét magába foglalta.

A térség nemesei által támogatott császári hadsereg 1593-ban szánta el magát az ellencsapásra, azt is csak azért, mert az Oszmán Birodalom ereje más térségekben volt koncentrálva. 1593. november 10-én Tieffenbach Kristóf vezetésével a császári hadsereget Fülekre helyezték. November 24-re pedig Pálffy Miklós 7000 katonával siet a császári hadsereg segítségére. A császári hadsereg megint csak azt az alkalmat használta ki, amikor nem volt jelen a vár kapitánya, Ofresszusz, és 4000 katona megtámadta a várat. A törökök csak nagy nehézségek árán tudtak ellenállni, de végül 1593. november 27-én visszavonultak a vár fölső részére ahol megadták magukat. A vár fölszabadítása után 1598-ban Sorényi Mihály, 1599-ben pedig Honorius Tonhauser volt a várkapitány.

A XVII. század Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek Heves, Pest, Szolnok és Csongrád megye elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos hódoltsági területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár volt ekkor. A Habsburg-uralom ideje alatt mindennaposak voltak az egyes érdekcsoportok közötti viszályok, harcok, mégpedig Bocskai (1557-1606), Bethlen Gábor (1580-1629) és Rakóczi György (1593-1648) között. 1604-ben a császári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskait a Felvidék keleti részéről. A felkelők egyik ága Redei (Rhedey) Ferenc (füleki várkapitány) vezetésével elfoglalják Gömört és Kishontot majd 1604 decemberében beérnek a füleki vár alá, de látva a védelem erejét, továbbmennek. 1605 márciusában a janicsárokkal együtt visszatértek elfoglalni Füleket. A felkelés visszaszorításával 1607-től Bosnyák Tamás volt megbízva. 1615. május 4-én szörnyű tűz pusztította el a várat és a várost, de 1619-re rekonstruálni tudták.

1619 szeptemberében Bethlen Gábor felkelése idején a várost újra elfoglalták, ám belső viszályok miatt a császári hadsereg Szécsi György segítségével újra visszafoglalta Füleket. Bethlen még próbálkozik a füleki, valamint az érsekújvári vár bevételével (10 000 katonával), de végül föladja tervét. II. Ferdinánd király újra Bosnyákot teszi meg kapitánynak és 1630-tól a vár tulajdonosa Bosnyák Judit lesz. 1650 és 1664 között a kapitány Wesselényi Ádám, viszont a főkapitány 1657-től I. Koháry István. Az 1667-ben II. Koháry István lett a várkapitány, aki 1672-ben megerősítteti a várat. Az ő kapitánysága alatt egy másik felkelés van készülőben, mégpedig gróf Thököly Imre vezetésével. Az Oszmán-birodalom Thököly segítségére hatalmas hadsereget küld, de úgy, mintha a vár védelmére küldené. Ezt Thököly kihasználva átpártol a törökhöz. A török-kuruc csapatok 1678-ban támadták meg Füleket, de sikertelenül. 1682-ben még egyszer megpróbálják, ekkor viszont meg lett pecsételve a város sorsa. Ugyanabban az évben, augusztus 22-én az első török-kuruc alakulatok körülvették a várat és számuk napról napra csak nőtt. Megkezdődött az ostrom. A füleki vár értékét bizonyítja az is, hogy egy hatalmas sereget küldött Thökölynek a török szultán. Összesen 60000 katona ostromolta a várat (Bél Mátyás szerint 100 000). A várvédők száma 4000 volt, város lakosságát is beleértve. Koháry akarata ellenére, 1682. szeptember 10-én a legénység föladta a várat. A törökök felrobbantották az egész várat a győzelem jeléül (vagy valami másért). Az egész várost a földdel tették egyenlővé. Más forrás szerint Thököly a robbantotta fel a várat, nehogy a császáriak kezére kerüljön.

1944-ben Kalmár János régész kezdett ásatásokat a várban, melyeket a közelgő front megszakított. A vár rekonstruálását az 1970-es években kezdték el. Felújították a vár lakótornyát, az ún. Bebek-tornyot, az óratornyot és az ágyúk helyét a vár középső részén. A vár egyes részei 1993 óta látogathatóak. 1999. szeptember 8-án a város a Cseres-hegység tájvédelmi körzet közreműködésével megnyitott a várban egy tanösvényt, amely nemcsak a vár történelmét, hanem a várhegy geológiai múltját is feltárja a látogatók előtt. 2006–2007 között zajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása. 2007 áprilisában jött létre a Füleki Vármúzeum, amely kezelésbe kapta a várat és az egykori Fülek Városi Múzeum gyűjteményét. 2008 augusztusában nyitott meg a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén. A vár makettje mellett kiállításra kerültek az erődítmény feltárása során napfényre került középkori és kora újkori régészeti leletek a Szlovák Nemzeti Múzeumból (középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék), a vár eredeti kulcsai és a Fülek 39 éves török hódoltságából származó tárgyak. 2017-től a Füleki Vármúzeum megújult és korszerűsített állandó kiállítással várja a látogatókat.