2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 8. szakaszt, a Belső-Somogy és a Mecsek, illetve a Kapos és a Dráva folyók között elterülő löszös-homokos dombságot, a Zselicet térképzetük fel. Ezúttal ellenkező irányban haladva, a felejthetetlen Szennai Skanzen után napraforgó táblák, sűrű erdők és apró tavak mellett haladtunk el a természet lágy ölén, hogy végül megérkezzünk Kaposmérőre.

Kezdem messziről: Bárdudvarnok egy apró község Somogy vármegyében, amely Kaposvártól kb 10 kilométerre délnyugatra a belső-somogyi dombok között, a Zselici Tájvédelmi Körzet határán terül el. 1851-ben született Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből, de a Bárdudvarnok elnevezést csak 1908-tól használják. Hozzá tartozott Szentbenedek falu is, (ma Kaposszentbenedek), melyet 1421-ben adományozott Zsigmond király a Gereczi családnak, akik 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. Ide tartozik ma Kaposdada is.

Kaposdada: Dada a mai Kaposszentbenedek helység határához tartozó Kaposdada-puszta helyén állott. A Jeruzsálemi Szent János-lovagrendnek három rendháza (Belk, Csurgó, Dada) is volt Somogy vármegye területén a középkorban. A lovagok már a XII. század második felében nyertek itt birtokokat Margit királyi hercegnőtől, III. Béla király testvérhúgától. Dadán, a jeruzsálemi Szent János-lovagrend ottani rendházáról, 1244-ből maradtak fenn oklevelek. 1267-ben azonban már a székesfehérvári rendház tartozékai között szerepel. 1279-ben már ismét önálló rendházként említik az oklevelek. 1335-ben már elveszítette önállóságát, ekkor a székesfehérvári rendházhoz tartozott, melynek főnöke bérbe adta. 1443-1453-ban a Tamási Vajdafiaktól birtokolt Kaposújvár tartozékai között sorolják fel.

Kaposdada közelében található az Őze-tó is, melyet túránk során ejtettünk útba. Ő pedig hangulatos kis környezetével ejtett minket rabul.