A hétvégén egy nagyon tartalmas kiránduláson vettem részt állandó túratársammal a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit lazítottunk és pl kisvasutaztunk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

A szombati túránk során Gönc és Telkibánya között, az erdő mélyén megbújó pálos kolostorrom felkeresése volt az egyik célpontunk. A Pótácsháza elnevezésű, jelenleg kulcsosházként funkcionáló, de a XVII-XIX. században hamuzsírhutaként üzemelő épületnél kell keresnünk a helyes utat – már ha Göncről indulunk, ugyanis Telkibányáról is megközelíthető. Mi az előbbi útvonalat választottuk, hiszen még rengeteg tervünk volt aznapra. A kulcsosházhoz rendkívül rossz minőségű út vezet, egy idő után pedig tábla is figyelmeztet, hogy állj és ne tovább autóval! Az épület sarkán kis tábla mutatja, hogy merre kell mennünk a piros sáv jelzésen. Ez egyébként egyben a Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út nyomvonala is. Rögtön kezdetnek át kell kelnünk a Gönci-patakon. Visszafelé persze megtaláltuk az ideális pontot, de odafelé bizony vetkőzés volt. :) Ha sikerült átkelnünk, akkor szinte folyamatosan emelkedő ösvényeken kell haladnunk. Útközben a Kis-patakon is át kell kelni, de az már nem jelent kihívást. Azért jó ha a jelzés folyamatosan figyeljük utunk során, mert több irányban nyílnak ösvények. Pár száz méter múlva feltűnik a kolostorrom 320 méter magasan fekvő sziluettje.

A gönci pálos kolostor alapításának idejét az alapító személyét nem ismerjük. A mai kolostor helyén már a XIV. században létezett egy szerzetesi közösség. A monostor első említése Nagy Lajos király 1371. december 8-án Fónyban kelt oklevelében történt meg. Ebben a király engedélyezte a pálos szerzeteseknek, hogy a Gönc falun átfolyó patak partján, Gönc mellett egy malmot építsenek és azt örökösen birtokolják.

1429-ben Miklós egri megyéspüspök szentelte fel a templom szentélyének főoltárát, valamint a Mária-oltárt, továbbá a kolostornak búcsúengedélyt is adott. 1464-ben a kolostor templomának már 7 oltára volt és évi 40 napos búcsú tartását engedélyezték a szerzeteseknek. Az idők során a kolostor rengeteg adományt kapott, köztük a legjelentősebb 1450-ben volt, amikor Symai Kerek László fia, Mátyás pap a Telkibánya végén álló, Szent Katalin tiszteletére emelt templomot és ispotályt ajándékozta a gönci pálos remetéknek, valamint ezek fenntartásához a szerzetesek megkapták többek között a Cheches pusztát, a Wagner szőlőt és egy malmot az Olcsva folyón. Az templomról és az ispotályról is jön majd cikk. Mátyás király – kinek uralkodásának idején 1459-ben újabb kúria, telkek, fürdő, malom és malomhely került a birtokukba –, megerősítette a pálosok kiváltságait és nekik adományozta szántói szőlőinek kilencedét.

A gönci pálos kolostor a XVI. század elején hanyatlani kezdett – a szerzetesek elszegényedésével párhuzamosan. Mohács után a pálos rend kolostorait több helyen is kifosztották, hol a törökök, hol később az egymással viaskodó főurak. A kolostor a II. Lajos király halála után kitört belső trónharc éveiben néptelenedett el, amit végül 1558-ban Martinuzzi Fráter György– a szintén elhagyatott göncruszkai Szent Katalin pálos kolostorral együtt – bérbe adott Gönc városának.

Ahogy lenni szokott, köveit később a lakosság elhordta építkezésekhez. 1935-ben a Magyar Turista Egyesület Történelmi és Természeti Emlékbizottsága végzett állagmegóvási munkálatokat a romokon, majd 1941-ben Göncről érkeztek kőművesek, akik a leomlott templomfalakat erősítették meg a kritikus helyeken. 1990-ben Tamási Judit végzett kisebb ásatást a területen, a 2000-es évek elején pedig a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei kezdtek részletesebb feltárásba Pusztai Tamás vezetésével.

A kolostortól továbbhaladva felkereshetjük az Amadé vár romjait is.