Tar községről már ejtettem néhány bejegyzést, hiszen olvashattatok az itt található Tari Lőrinc udvarház romjainak történetéről, illetve arról is, hogy innen indultunk el a Szakadás-árok felfedezésére. Azonban a község határában van egy igazán különleges nevezetesség, a Buddha Park és Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Sokszor voltunk már a Cserhát és a Zagyva-völgyének ezen részén, és mindig feltűnt, hogy van ott valami a kanyarban. Palócföldön járunk, így mindig ér minket valami meglepetés. Ezúttal viszont úgy döntöttünk, hogy megnézzük azt a rejtélyes épületegyüttest a kanyarban…

Kőrösi Csoma Sándor egyébként a kedvenc felfedezőm, munkássága, áldozatkészsége kiemelten példaértékű a jövő kutatói számára. ...

2021 júliusában egy jó kis két napos kirándulást szerveztem a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. Ennek az útnak egy darabkája volt Tésen a szélmalmok megtekintése. Az élmény nagyon jó volt, az odajutáshoz számoljunk azzal, hogy földúton kell menni és az autónkat belepi majd a por teljesen.

A Helt- és az Ozi-féle szélmalmok Tésen a Táncsics utca 16. és 32. számú porták kertjeinek végében állnak. Valaha négy szélmalom is működött a 465 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Tési-fennsíkon. A Rotter és Vaszlav malmoknak ma már nyomuk sem található, csak a ma is működőképes Helt-féle malom, illetve az Ozi-féle malom maradt ...

Pár évvel ezelőtt, miután egy tartalmas kirándulást tettünk Nagyváradon egy szombati napon, az élményektől felbuzdulva úgy döntöttünk egy barátommal, hogy másnap, vasárnap is elautózunk a Partiumba, de ezúttal Arad, Világos, Solymos, Máriaradna településekre és emlékekhez látogatunk. Ennek egyik állomása volt a máriaradnai kegytemplom és kolostor megtekintése, ahol a templomban még egy patkónyomra is rálelhetünk. Hogy hogyan? Kiderül az alábbiakban:

Máriaradna egy Arad megyében, a Maros völgyében található település, mely közigazgatásilag Lippához tartozik. A máriaradnai kegytemplom és kolostor Mária-hegyhely, a környékbeli megyék, a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj legfontosabb búcsújáró helye. Az impozáns, ...

2024 nyarán egy szuper túrán vettem részt egy helyi egyesület szervezésében. Célunk a Partiumban található Királyerdő-hegységben, a Lázurihegy nevű település után fekvő Lazuri-szoros felfedezése volt. A szoros bejárása után még felmentünk a Farcu-völgy (Farok-völgy, tényleg ez a neve ) felé magasodó kilátóhoz és egy külszíni bányához is.

A Lazuri-szoros Biharrósa vonzáskörzetében talál ható , ami már számtalan túránk kiindulópontja volt. Kétféleképpen is megközelíthetjük: Az egyik út a k ristálybarlangtól indul a kék kör jelzésen, kezdetben a szoros felett, ahol az említett kilátóból jó rálátásunk lehet a völgyi szorosra. Majd pedig innen leereszkedve a szurdok patakjának a szintjére. Másik megközelítése ...

Szilvásvárad egy olyan hely, ami szinte már senkinek nem hiányzik a képzeletbeli bakancslistájáról. Én is többször jártam itt, gyerekkoromban a családdal, osztálykiránduláson, volt barátnővel és barátokkal is. Mindig tartogatott valami felfedezésre váró dolgot, mindig valamilyen új arcát mutatta nekem a település és a nevezetességei. Az Erdődy-Pallavicini-kastélyban, újkori nevén a La Contessa Kastélyhotel és Rendezvényközpontban a gyerekkori, családi nyaralás alkalmával szálltunk meg, amiről csak halványak az emlékeim. De tavaly ilyenkor – pont október táján – ismét volt szerencsém a kastélyhoz, de ezúttal csak kívülről.

Úgy, mint a szilvásváradi uradalom, úgy a kastély életében is három jelentősebb nemesi család ...

A mai bejegyzésben Békés vármegyénél maradunk egy kicsit és egy érdekes természeti, történelmi jelentőségű helyet veszünk ma bonckésünk alá. 1-2 éve jártam utoljára az Alföld egyik legszebb településén, Békésszentandráson. Területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. És természetesen mai olvasnivalónk alanya, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb halma, a Gödény-halom.

Az Alföldön több ezer (kun)halom állt egykoron, Békésszentandrás határában található Magyarország legnagyobb méretű (kun)halma, a Gödény-halom. A kunhalmokat nevükkel ellentétben nem a kunok hozták létre, hanem jóval a kunok betelepülése előtt már álltak ezek a halmok. Ezek az ...

Miután 3-4 fős csapatunk 2020-ban teljesítette az Alföldi Kéktúrát, 2021-ben nekivágtunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának is. Első alkalommal 5 nap során 100 km-t gyalogoltunk le. Túránk kiindulópontja a mai bejegyzés alanya, az Írott-kő-kilátó volt. Persze nem ott szálltunk meg, hanem Velemben.

Írott-kő

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) 883 méteres magasságával a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, valamint a Dunántúl, illetve az ausztriai Burgenland csúcspontja is. A 883 méter (máshol 882 és 884) magas kiemelkedésről Magyarország és Ausztria tájaiban is gyönyörködhetünk. Nyugaton a Schneeberg és a Rax hatalmas tömbjeit, de a Hohe Wand sziklafalait is láthatjuk. Délnyugati irányban a Kamniki-Alpokat ...

2021 februárjában a szokásos kis csapatunkkal egy körtúrát tettünk Cserépváralja és Cserépfalu környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztunk. Az egyik legfurább a Kisamerika (néhol Kis-Amerika) elnevezésű, egykoron embereknek lakhatást nyújtó barlanglakások együttese volt Cserépfaluban. Emellett Cserépváralján is találkozhatunk ezekhez hasonló hajlékokkal.

Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyében fekszik. A település első okleveles említése 1248-ban történt, ekkor Charep névalakban tűnik fel. Ha végigjárjuk a kialakított Ördögtorony tanösvényt, akkor a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk Cserépfaluban és környékén.

A község szélén a ...

Magyarországon rengeteg kis falu, község van, melyek igazi elfeledett kincseket rejtenek. Az egyik ilyen Ludányhalászi községben a Ráday-kastély, melyre Nógrád megyei barangolásomkor találtam rá. Sajnos engedély hiányában bemenni nem tudtam, de azért lássuk a történetét:

Ludányhalászi Közép-Európa egyik leghosszabb faluja, közel öt kilométer. Kiemelkedő természeti értéke az Ipoly és annak árterülete, tórendszere, a gazdag növény- és állatvilágával.

A kastély építése Ráday Pál – II. Rákóczi Ferenc kancellárja – nevéhez fűződik. A munkálatok 1700-ban kezdődtek el és feltehetően 2 évig tarthatott a kastély felépítése. 1702-ben még csak egy földszintes ház épült fel, majd 1715-ben húztak az épületre még ...