2021 tavaszán ismét kocsiba pattantunk két barátommal és kitaláltuk, hogy elmegyünk körülnézni a Hortobágyon. Szeretem az ilyen spontán dolgokat, amikor értékes dolgokkal töltjük el az értékes életidőnket. Nem volt rossz ötlet, mert rengeteg érdekes dolgot láttunk és csodáltunk meg. Az egyik ilyen a méltán híres és legendás Kilenclyukú híd volt, melyet most kivesézünk.

A 167,3 méter hosszú, kilenc boltívre támaszkodó híd a Hortobágy egyik mindenki által ismert jelképe, mely a szintén Hortobágy nevű folyó (különlegessége, hogy nincs forrása, így képes visszafelé is folyni) felett ível át. Az itt elhaladó út évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt Debrecen és Pest-Buda között, valamint Szolnok ...

2020-ban az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam hazai pályán, Békés megyében, azon belül is Zsadány községben és a hozzá tartozó Fancsikapuszta elnevezésű területen. Persze megyei emberként többször jártam a községben, de sosem sikerült eljutni a kúria épületéhez. Így amikor végre összejött, az októberi naplementében különleges látvány volt a kúria, még az alább olvasható siralmas állapotában is valami megfoghatatlan aura lengte körül.

Zsadány egy község Békés megyében, környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de több más nép, így a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. Írásos források ...

Az egyik nyáron leutaztunk 3 napra a Balatonhoz kikapcsolódni, romokat kutatni és megkóstolni a Badacsony borait. Mielőtt azonban odaértünk volna, útközben megálltunk Simontornya, Ozora és Dunaföldvár várait megtekinteni.

A Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó Öreg-torony, Csonka-torony vagy Török-torony néven említett várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Nem tudjuk, hogy a tornyot mikor építették, de valószínű, hogy a XVI. század elején. Ez egy négyszögletes, 9,5 x 9,5 méteres alaprajzú, gúlasisakos, három emeletes, részben kőből, részben téglából épült épület. Első írásos említését az 1543-ból ismerjük, amikor az az évi ...

Néhány évvel ezelőtt a szokásos partiumi, erdélyi útjainkat tervezve a Jád-völgyére esett a választásunk. 4 napot töltöttünk el a völgyben, melynek során számtalan dolgot fedeztünk fel. Ezek egyike volt az út mellett alig észrevehető Jadolina-vízesés, de ő is megérdemli az 5 perc hírnevet.

A Partiumban a Jád-patak forrása a Biharfüreden található Csodaforrás. Erről korábban olvashattatok az oldalon. A patak a róla elnevezett Jád-völgyén keresztülhaladva, Csarnóháza alatt ömlik egybe a Sebes-Körössel. Amíg a Jád-patak végighalad a völgyön, szűk hegytorkokba ágazott medrében számtalan vízesést láthatunk. A Jád-völgyében található a Lesi-tó is, melyről a későbbiekben egy részletesebb bejegyzéssel készülök. A ...

2021 májusában barátaimmal egy igazán kiadós, túrázós hétvégét tartottunk, melynek során megfordultunk a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Ennek egyik állomása volt Szécsény, ahol elidőztünk egy kicsit, így sikerült felfedezni jó pár látnivalót. Az egyik ilyen, a Forgách-kastély volt:

Az épület elődje egy középkori várkastély volt, melyet a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a XIV. század második harmadától. Első említése 1456-ból való, mely már várnak nevezi, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A török háborúk során az épület jelentős károkat szenvedett. Koháry István 1690-től folyamatosan ...

Többször említettem, hogy miután 3-4 fős csapatunk 2020-ban teljesítette az Alföldi Kéktúrát, 2021-ben nekivágtunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának is. Úgy terveztük, hogy minden évben kb 5-6 napot és 100 km-t teljesítünk egybefüggően. Rögtön az első lépések napján Velemben volt a szállásunk. A Kőszegi-hegység ben található Írott-kő és a hasonló nevű kilátó megtekintése előtt a Hosszú-völgyben található Erdőrezervátumon haladtunk át a maga sejtelmes és misztikus atmoszférájával, mindezt a Kubát Hugó emlékút útvonalá ra is rátérve . Az Írott-kőről és a kilátóról egyébként már olvashattatok az oldalon.

A Hosszú-völgyi E rdőrezervátum a Kőszegi Tájvédelmi Körzet része, a ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton. Itt Mesztegnyőn elidőztünk egy kicsit, annál is inkább, mert elkezdett esni az eső. Addig is begyűjtöttük a DDKPH_29 jelű pecsétet, valamint megcsodáltuk a XVIII. században barokk stílusban épült templomot és a hozzá tartozó kolostor épületeit közelebbről, melyről már olvashattatok az oldalon . Ezután a helytörténeti, néprajzi, természetismereti és népművészeti gyűjtemény nek helyt adó Faluházat néztük meg, itt el is költöttük az ebédünket a teraszon. Később továbbhaladtunk a Boronka-melléki Tájvédelmi ...

2020-ban teljesítettük unokatestvéremmel és barátainkkal az Alföldi Kéktúrát, melynek során áthaladtunk Zsombó településen is. Itt lencsevégre kaptam a Kisboldogasszony Római Katolikus templomot, mely a mai bejegyzés alanya.

Zsombó egy nagyközség Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában. Környéke már a bronzkorban is lakott volt és egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott. A török hódoltság után királyi birtok lett és a Német Lovagrend kapta meg. 1950-ben szervezték községgé, mint egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet, Zsombó néven.

A római katolikus templom alapkőletétele 1923-ban történt meg és végül 1927-re épült fel. A templom neoromán stílusú építészeti jegyeket hordoz. A plébánia ...

A korábbi bejegyzésekben olvashattátok, hogy Békés megyében nagyon sok kastély és kúria van, igazi nagyhatalom a megye. Korábban a jelenleginél nagyságrendekkel több épület állt, de sajnos nagy részük az enyészeté lett. Ma este Békésszentandrásra, az idegenforgalmáról híres nagyközségbe látogatunk el, hogy megvizsgáljuk a Horváth-Léderer kúriát, melyet mások kastélynak neveznek.

Az épület építésének pontos idejéről nincsenek információink, de a XVIII. század végén, XIX. század elején épülhetett a feltételezések szerint. Az 1700-as évek végén Szentgyörgyi-Horváth Ferenc Vas megyében volt alispán. Fia, Zsigmond az anyja után örökölt egy keveset a szentandrási uradalomból, aki 1802-1809-ben már Békés megye ...