A major helyén régen a bécsi udvar spanyol lovasiskolája állt, amelyet a Festetics-család 1739-ben vásárolt meg, hogy európai hírű ménest neveljenek ki. Fenékpuszta aranykora a XVII-XVIII. század fordulójára, Festetics II. Tasziló idejére tehető. Ekkor épültek az istállók és a cselédlakások, 1820-ra pedig elkészült a ma látható kiskastély, valamint ekkoriban a keszthelyi Georgikonon ménesmesteri és lovászképzés folyt.  Fenékpuszta ménesbirtoka a XIX. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. 1894-re alakították ki a Fenyves-allét, amin keresztül a Festeticsek a kastélyból egyenesen a kiskastélyig tudtak kocsizni. Egészen 1938-ig zajlott lótenyésztés a birtokon, azt ...

A korábbi bejegyzésekben már olvashattátok, hogy Békés megye bővelkedik a kastélyokban és a megye történelméhez erősen kötődik a Wenckheim család. A Szeghalmon található Kárász-kastély sem maradhat ki a sorból, hiszen ennek építtetője - 1830-as évek második fele, 1840 körül -, horgosi Kárász Miklós (III. Miklós) aranykulcsos kamarás, a királyi hétszemélyes tábla tagja, Wenckheim Henrietta férje volt.

Fia, Kárász Imre az épületet az 1865 után Ybl Miklós tervei alapján bővítette a keleti oldalon keresztszárnnyal, valamint közvetlen szomszédságában kétszintes, teraszos zenepavilont emeltek. A kastély ezekben az időkben kapott manzárdtetőt, hogy a fürdőszobák vízellátását biztosító víztartályoknak helye legyen, ...

Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, korszakának legjelentősebb alakja, költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus, a bihari remete.

Bessenyei 1787-ben Pusztakovácsiba (a mai Bakonszegbe) költözött, ahol remete életet élt 1804-ig, míg súlyos betegsége miatt bátyjának, Lászlónak leánya Anna ide nem költözött hozzá ápolónak. Csendes napjait mezei gazdálkodással, vadászattal, írás-olvasással töltötte és csak kevés emberrel érintkezett. Kéziratait halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta. ...

Gyulaháza egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Itt született első és egyetlen űrhajósunk, aki az űrben járt, Farkas Bertalan. Szülőháza ma már felújítva, könyvtárként szolgálja a helyieket, a másik épületszárnyban egy különleges űrhajózási és repüléstörténeti gyűjtemény található.

A ház udvarán, a kertben, a hatalmas rózsabokrok gyűrűjében, helyet kapott egy Mig–21 vadászgép és Jurij Gagarin mellszobra is, utóbbit Oroszország adományozta a falunak.

Az Alföldi Kéktúra keretében jártam a faluban, és sikerült pár képet készítenem a helyi iskolával közös udvarról. A szülőház a Petőfi Sándor utca 64. szám alatt található. A nyitvatartásról sajnos nem találtam épkézláb információt, ...

Az évek során sokszor említtetem már, hogy Békés vármegye bővelkedik az épített értékekben és emlékekben. Elég sok kastély, kastélyrom és kúria található a Viharsarokban. Ahogy a megnevezésekből is kiolvasható, néhány közülük sajnos romos állapotban van, de néhány az utóbbi években jelentősen megszépült. Ezek közé tartozik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontnak helyt adó kastély is.

A török kor pusztításait követően a mai Békés vármegye területe teljesen elnéptelenedett. Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt, III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében meg kapta a majdnem az egész vármegyére kiterjedő területet. Újra telepítette a területet magyar, német, ...

A falu (Ecsér) neve már egy 1082. évi oklevélben is szerepel, mely feltehetően hamisított volt. Az első hiteles említés 1329-ből ismert, amikor határjelölésként említik az ecséri Benedek nemes földjét. A falu papjáról az 1333-ban (néhol 1334), templomáról pedig az 1353-ban keltezett oklevelek tesznek először hiteles említést. A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület maradványait, annak alapjaira épült, az építőkövek között római kori maradványok is találhatóak. A templom a XIII. században az eredetinél nagyobb tornyot kapott, valószínűleg kősisakkal. A XIV. században külső támpillérekkel erősítették a falakat. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt ...

A hajómalmot a Bajai Hajómalom Egyesület építtette, üzemelteti és együtt koordinálja a mellette található halászati miniskanzennel.

2017 októberében kötötték ki a hajótestet a Duna és a Sugovica találkozásánál lévő Türr István-kilátó mellett. Az építmény fenyőből készült, míg az alsó részek borításához a zalai dombokról származó, magas gyantatartalmú, víztaszító vörös fenyőt használt fel az egyesület. A malomházat, a gépezetet és a vízikereket a gyergyószentmiklósi Márton László vezetésével és csapatával építették meg. Faborításához a bajai erdőgazdaságból kapott vörös fűzfát használták fel. Az építménybe bekerült az őrlőszerkezet egy része és a két malomkő is. Az orrdísz Wass János ...

Ahogy a legutóbbi cikkben írtam, kereken 1 évvel ezelőtt éppen a Mátrát felfedező sorozattúránk egyik állomásán jártunk, akkor Pásztó, Mátrakeresztes és a Csörgő-szurdok környékén. A Heves és Nógrád vármegyék határán fekvő Mátrakeresztes a fakanálfaragók hazája néven ismert, közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó festői hegyvidéki település.

A Csörgő-szurdokba vezető túránk kiindulópontja – Pásztó történelmi érdekességeinek megtekintése és a Hasznosi várnak vagy más néven Cserteri várnak helyt adó magaslat megmászása után – Mátrakeresztesen a Fakanalas Csárda volt, melyet korábban Óvár Vendéglőnek hívtak. Innen a parkolóból kétfelé is elindulhatunk: északra a Csörgő-szurdok felé, vagy délre a ...