Az évek során sokszor említtetem már, hogy Békés vármegye bővelkedik az épített értékekben és emlékekben. Elég sok kastély, kastélyrom és kúria található a Viharsarokban. Ahogy a megnevezésekből is kiolvasható, néhány közülük sajnos romos állapotban van, de néhány az utóbbi években jelentősen megszépült. Ezek közé tartozik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontnak helyt adó kastély is.

A török kor pusztításait követően a mai Békés vármegye területe teljesen elnéptelenedett. Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt, III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében megkapta a majdnem az egész vármegyére kiterjedő területet. Újratelepítette a területet magyar, német, szlovák és román telepesekkel. Fia, Harruckern Ferenc alakította ki a gyulai kastély barokk tömbjét. Azonban a Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt.

Harruckern Ferenc unokája, Wenckheim Ferenc pazar nemesi rezidenciává bővítette az épületet, lovardát emelt az épület mellé, a parkba és a télikertbe egzotikus növényeket ültetett. A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek.

A kastély 1855-ben Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. A zsadányi és törökszentmiklósi nemes és gróf Almásy család egy XVII. századból eredő, magyar nemesi család.

Az 1801-es városi nagy tűzvészben a város és a kastély is leégett. Az újjáépítési tervek elkészítésére a Wenckheim család id. Czigler Antal építészt bízta meg, aki a rezidenciát nagyrészt az 1766-os állapotában kívánta megőrizni. Ő alakította ki a kastély ma is meglévő formáját, a klasszicizáló, késő barokk stílusú homlokzatot a két toronnyal. A Török toronnyal átellenben víztornyot emelt. A két torony homlokzati architektúrája a korai romantikus historizmus terméke, a gótikus jellegűvé átalakított tornyokon csúcsíves ablakok és csúcsíves pálcafonatos díszítés látható. 150 évvel később, röviddel a kastély államosítását követően, 1950-ben a víztornyot lebontották, de 1985-ben eredeti formájában újjáépítették betonelemekből.

Később, a gyulai árvíz utáni helyreállításokat személyesen ellenőrző Ferenc József és felesége, Sissi királynő 1857-ben a gyulai kastélyban szállt meg. Almásy Kálmán fia, Dénes 1888-ban nagyszabású fejlesztéseket eszközölt az akkor már évek óta üresen álló épületen, frissen házasodva, arájával, gróf Károlyi Gabriellával be is költöztek a belülről is teljesen átalakított, felújított kastélyba. 1902-ben az oldalszárnyak emeletessé építésével ki is alakult a kastély ma is látható formája.

A kastély impozáns főépületéhez L alakban csatlakozó egykori kiskastély-szárny, mai nevén Stefánia-szárny, többcélú turisztikai hasznosítása céljából 2019-2020-ban újult meg. A korhű szellemben felújított csemegetár, főzőiskola, valamint elegáns rendezvénytér funkciót betöltő épületrész az egykoron a kastélyban élt gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról kapta új nevét. Az ő mostohalánya volt, aki házasságot kötött a fentebb említett gróf Almásy Kálmánnal.

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, berendezése eltűnt, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették. A csecsemőotthon 2002-ben végleg kiköltözött falai közül. A Gyula város önkormányzata kezelésébe került állami tulajdonú kastélyt EU-s pályázatból végül 2014 és 2016 között újították fel teljeskörűen.

A 2016 márciusára befejeződött felújítást követően 2017-ben a példaadó műemlék-felújításért járó ICOMOS-díjat nyert a gyulai Almásy-kastély. Ugyanabban az évben a Beton Fesztiválon, a betonépítészet-tervezőknek kiírt kategóriában lett második helyezett Földes László építész munkája. 2018-ban a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bekerült az Év Európai Múzeuma díj 40 jelöltje közé.

Még az 1566. évi ostromot követő török építkezések során jöhetett létre a gyulai várral szemben található kastély ma is álló kapuépítménye, melyet Török toronynak vagy Huszár toronynak hívnak. Az eredetileg egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építmény a gyulai várat a XVI-XVII. században körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt. Az 1740-es években gróf Harruckern Ferenc toronnyá alakíttatta a vár egykori védelmi rendszerének külső részeként funkcionált kaput, melyet törtvonalú, vörösre festett sisak koronázott. A manapság emeletes huszártorony a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete. A toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik a Szigeterődre: Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére.

Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színdarabot mutattak be. Himnuszunk zeneszerzőjének nagyapja kulturális udvarmesterként élt a falai között, de maga Erkel Ferenc is gyakran megfordult itt. Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt.

A kastély interaktív és modern technológiát alkalmazó állandó kiállítása során az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatják. A szolgáltatások között szerepel szabadulószoba, esküvői helyszín, rendezvényterem, csapatépítő lehetőség, ajándékbolt, kávézó, múzeumpedagógia, de még a négylábúaknak is biztosítanak a gazdik látogatásának idejére kenneleket.

A kastélyt körülöleli egy csodálatos park is, melyben platánok, tölgyek és berkenyék árnyékában hűsölve, vidéki kisvárosi nyugalom lengi körül a múltat, valódi szellemi felüdülést kínálva a látogatónak.

Nyitvatartás: hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10-től 16 óráig.