Baján a Szentháromság teret a Sugovica ölelésében a Szentháromság-szobor és a Városháza épülete uralja, melyről nem is gondolnánk, hogy egykoron egy kastély volt.

A mai épület elődjét gróf Patachich Gábor kalocsai érsek, Bács-Bodrog vármegye főispánja építette, azzal a céllal, hogy a Baján tartott megyegyűléseken való részvétele alatt méltó szállása legyen. A telekvétel után az építkezés 1744-ben kezdődött. Az érsek 1745-ben meghalt, így öccse, gróf Patachich Lajos örökölte az épületet, aki eladta azt a Kincstár tulajdonában lévő bajai uradalomnak. 1750-ben az uradalommal együtt a Grassalkovich család birtokába került. Grassalkovich I. Antal 1784-ben adta bérbe az uradalmat Horváth Zsigmondnak és Gludovácz ...

A felirat szerint: "Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet."

A megfelelő mérések elvégzése után a tanár indítványára, Nagy-Magyarország földrajzi középpontját a már nem üzemelő Kreszán szélmalom környékén, az egyik használaton kívüli malomkövével jelölték meg. Erről a Szarvast megszálló román csapatok is tudomást szereztek és ezt az emlék malomkövet Szarvasról elvitették, nem tudni hova. Szarvas község képviselő-testülete 1929-ben vetette fel, ...

Filippo Scolari (1369–1426) egy firenzei kereskedőcsalád sarja és Luxemburgi Zsigmond király híres lovagja volt, akit a szerelem kötött Ozorához, mert elvette feleségül Ozorai Borbálát, innen ered a magyar neve. 1418-ban ferences kolostort is alapított Magyarországon. 1407 és 1426 között a temesi főispánságot bírta, egyúttal királyi kincstartó és a királyi sókamarák igazgatója volt. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen, és a magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A szabályos négyzet alaprajzú, gótikus stílusú várkastélyt, Ozorai Pipo ...

Ruccanjunk ki egy kis városnézésre! Mint a hűséges olvasók és követők tudják, barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk, hogy egy napra birtokba vegyünk hazánk vagy a határ menti települések egyikét, és alaposan felfedezzük azt. 2022 végén Temesvárra esett a választásunk. A történelmi városban rengeteg nevezetesség akad, némelyikről azonban alig található már magyar forrás vagy ha akad is, azok nehezen fellelhetőek. A város nagyívű történelme és történelmi épületeinek sokasága miatt, temesvári kalandozásaimhoz mindig segítségül kell hívnom a neves helytörténész, Delesega Gyula Temesvári Kalauz című művét.

35 évvel ezelőtt, ezen a napon tört ki Temesváron az 1989-es romániai ...

A kutatások szerint már a X. században lehetett egy falu ezen a területen, melynek neve a XI. században Pályi volt. Később, mivel a közelben több Pályi nevű település is volt, az Ér toldalékkal különböztették meg, míg végül az Érpályi névből lett Herpály.

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy kik építették a templomot. Egyesek szerint a templomot a johanniták építették saját maguknak és később került az át a premontreiek birtokába, vagy talán a johanniták már egyből a nekik építették fel. A templomhoz tartozó kolostorról nem maradtak fenn írásos források, azt sem lehet tudni, hogy volt-e egyáltalán hozzá tartozó kolostor, így csak feltételezések születtek, hogy az a bencés rendhez tartozott. Az tűnik a szakemberek szemében ...

Régen volt már az Alföldi Kéktúrához kapcsolódó cikk, ezért most visszatérek ezekhez és előhúzok a képzeletbeli kalapból néhány érdekes nevezetességet, látnivalót. A túrát 2020-ban teljesítettük több részletben, és nagyon kellemes emlékeim fűződnek hozzá. Magyarországon belül is érezhető, hogy kis ország létére mennyire különbözőek a tájak, az emberek az egyes országrészekben. Tényleg szívesen gondolok vissza ezekre az időkre. Abban az évben a forró augusztus során 3 napot terveztünk túrázni. Pont az utolsó érintő- és pecsételőpont volt utunk során a Halápi-csárda, melynek romantizált története egy egykoron virágzó, mára azonban már letűnt világ és kor egyik utolsó mementójaként tárul fel előttünk.

A ...

A 30 méteres magasságból, 4-5 méter szélesen, fátyolszerűen alázuhogó vízesés Havasrekettye falu központjától mintegy 5,5 km-re található. Kövezett erdei úton közelíthető meg, az útvonal egészen pazar hegyvidéki környezeten át vezet. Gyalogosan kb. 1,5-2 óra a menetidő. A vízesés az egész Erdélyi-szigethegység legnagyobb hozamú vízesése, melynek alján egy 10 méter széles meder található, melyből aztán a víz tovább folyik lefele patakként a faluig.

Jó pár éve jártam a vízesésnél, de mivel minden évben járok Erdélybe és a Partiumba, így a környéken sokszor megfordultam már. Ekkoriban Havasrekettyén volt a szállásom, így onnan könnyedén megközelítettem a vízesést.

2024 nyarának egy júliusi hétvégéjén a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő, majd Szarvaskőn az egykori vár maradványai. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt, és ezekről a nevezetességekről már mindről olvashattatok az oldalon.

Miután ...

A zsindellyel fedett, román stílusú épület két részből áll. A régebbi, keleti része a 11-12. században épült, kívülről kerek, belülről hatszögletes középterű, hat boltozott félköríves fülkéjű körtemplom (rotunda), a mai szentély, melyet nem kőből, hanem téglából építettek. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit ritka és értékes faragványok díszítik. A hajó kiképzése, faragványai a johannita lovagrenddel, mint a község egykori birtokosával hozhatóak kapcsolatba. A templomhajót jól faragható vörös trachit kváderkövekből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység volt. A hajó építését a kutatások szerint folytatni akarták, de valami miatt az ...