Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy jó kis túrán Arad megye keleti részén. Az egyik úticél Dézna község és a felette magasodó vár volt. A kezdőpontnál egy információs tábla található, sajnos csak román nyelven. A várhegyre vezető út nem különösebben hosszú, de vannak meredek részek, melyek esős, sáros időben külömösen csúszósak. A várból sajnos csekély romok maradtak meg, melyeket az elburjánzó növényzet is eltakar részben. A kilátás viszont nagyon szép fentről, jó időben.

Dézna várának romjai, az Aradtól 95 km-re, Borosjenőtől 32 km-re keletre található Dézna község feletti 389 méter várhegyen találhatóak. A vár középkori neve Desznye volt. 1317-ben királyi birtok volt. Zsigmond király 1387-ben Déznát Pankotával együtt Losonci Lászlónak és Istvánnak adta örökbe. Előbbi utódaié maradt a vár, egészen azoknak 1552-ben történt kihalásáig. 1561-ben még Losonczy tulajdon volt, mert férje halála után Losonczy Istvánné birtokába került 51 környékbeli faluval együtt. A törökök 1574-ben elfoglalták és csak 1596-ban űzték ki őket. Ebben az időben a vár a Kornis családé lett, Báthori Zsigmond adományaként. 1612-ben Bethlen Gábor Keresztesy Pálnak ajándékozta. A várat 1658-ban a csekély számú őrség feladta a megjelent török seregnek, akiktől 1693-ban vették vissza a császáriak, heves ostrommal. Feltehetően ennek során pusztult el annyira, hogy aztán újjáépítésével nem foglalkozott senki. A monda szerint a borosjenői pasa részére a várban elzárt száz leány, a puskaporos kamrát meggyújtva, a várat magukkal együtt a levegőbe röpítette. Mindenesetre ekkor már erősen romos állapotban lehetett. Utolsó nevezetesebb tulajdonosa, az egyébként Békés megyéhez ezer szállal kötődő Wenckheim grófi család egyik tagja volt.

A várhoz vezető szerpentinutat, mely Jókai-út nevet viseli, Czárán Gyula – a híres turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró, „a magyar turizmus atyja” – saját költségén építtette. A vár valószínűleg négyszög alaprajzú volt, kaputornyán csapórács is lehetett. A délnyugati falai elég jól megmaradtak, itt egy 7 méter magas bástyafalat található, de eredeti magassága 10-11 méter, hossza 26 méter is lehetett. A várfal vastagsága 1,15 méter. A déli saroktól 11,5 méter távolságra egy külső torony csatlakozik, melynek külső méretei: 5,8 x 7,6 méter, a fal vastagsága 1 méter. Az északnyugati várfal előterében mesterséges árok található, melynek szélessége 15 méter, mélysége 2 méter.

Érdekesség, hogy Jókai Mór, az őt megihlető vár romjainak történetét és az elrabolt száz leány mondáját a Vasárnapi Újság olvasóinak dolgozta fel a Kurbán bég című novellájában.