Idei negyedik (a Mátra módszeres felfedezésének pedig harmadik) túránk április elejére esett, és mivel olyan sok nevezetességet vettem fel képzeletbeli listánkra, hogy arra kevés lett volna utazással együtt 1 nap, ezért 1 éjszakára megszálltunk Mátrafüreden. Találtunk egy self check-in típusú egyszerű szállást, ahol csak az számított, hogy valahol aludni tudjunk, hiszen sosem az alvás miatt megyünk túrázni. A 2 napos túra alatt felkerestük az alábbi helyeket: Gyöngyöspata, Gyöngyös, Mátrafüred, Sástó, Oxygen Adrenalin Park, Markaz és még a Mátravasúton is utaztunk. Mivel imádom a várakat és várromokat, ezért a közelben található Benevár romjai sem maradhattak ki.

A lakóépület maradványai

A Kékestető 1014 méter magas csúcsától dél-nyugati irányban egy gerinc húzódik Mátrafüredig, aminek a déli végén 417 méter magasan találhatók Benevár romjai. Mátrafüredről közelíthető meg a Parádi útról lefordulva. A Tornyos Panzió és Étterem épületét elhagyva a jobb oldalon egy parkoló található. Innen egy folyamatosan emelkedő és később kanyargó út indul. Szinte alig lehet látni és könnyen eltéveszthető, de balra egy K+ jelzésű nagyon meredek ösvény indul fel a romokhoz. A végén egy tábla jelzi, hogy hol kell lefordulni és belépni a vár terültére, melynek közepén egy rekonstruált kút található. Tőle nyugatra húzódnak meg a lakóépületek maradványai. A déli oldalon szinte semmilyen falmaradvány nem látható, de a feltételezett várárok nyomai jól láthatóak.

A területen egy korai földvár állt, ami a tatárjáráskor elpusztult. Ennek eredetére két forrás is található: Anonymus szerint Árpád a Mátrában földet adott Ednek és Edöménnek, ahol az unokájuk, Pata, később várat épített (Gyöngyöspata elpusztult vára). Tőlük származott Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak. Más források szerint viszont Bene volt Edömén unokája, és róla kapta a földvár a nevét.

A feltételezések szerint az Aba nembeli Csobánka comes emeltethette az „új” Benevárat 1243 és 1250 között a régi romjain. Két fia közül János comes kapta Gyöngyöst a birtokaival együtt, Péter pedig Visontát és annak birtokait. Jánosnak három fia volt: László, Sámuel és I. Dávid, akik megosztoztak a birtokokon. Erről szól egy 1301-ből való oklevél, amely teljesen felsorolja Benevár épületeit (palota, fatornyok, ház, kincstár, nagyterem, kápolna, kapu).

László 1304-ben meghalt, birtokai Sámuelhez kerültek. Az Árpád-ház kihalása után a benei Csobánkák az Aba nemzetség tagjainak nagy részével az új király, Anjou (I.) Károly (Károly Róbert) ellenében Csák Mátéhoz csatlakoztak. I. Dávid részt vett az 1312. évi rozgonyi csatában, ahol a valószínűleg életét vesztette, mert többé nem szóltak róla a források. A király győzelme és az Aba család súlyos veresége miatt megtört az Abák hatalma. Sámuel birtokainak egyharmadát a király elfoglalta, a megmaradt részt Sámuel gyermekei között osztotta szét.

A Csobánkák sora végül megpecsételődött: a király egy 1327. máj. 21-én kiadott oklevélben megfosztotta a családot a birtokaiktól, Benevárat pedig hűséges hívének, a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta, akinek köszönhetően a vár megújult, megszépült. Szécsényi Tamásnak két fia volt: Miklós (Kónya bán) és Mihály (egri, majd váci püspök), akik 1394-ig közösen birtokolták a várat. Örököseik pedig egészen 1424-ig birtokolták, amikor is Zsigmond király Bene várát Ajnácskővel együtt a Salgai Szécsényi családtól hűtlenség miatt elkobozza. 1430-ban már a királyné, Cillei Borbála tulajdona, majd 1438-ban Albert királytól adományként kapták meg a Rozgonyiak.

A rekonstruált kút az egykori várkút helyén

A közeli Gyöngyöspata várát 1459-ben a husziták szállták meg, akik Benevárat feldúlták és felgyújtották. Egy 1497-ben kelt birtoklevél az elhagyott várat szétrombolt állapotban említi, mint a Kanizsai család birtokát. A vár feltárása és az állagmegóvási munkálatok az 1980-as években kezdődtek meg.