Idei negyedik (a Mátra módszeres felfedezésének pedig harmadik) túránk április elejére esett, és mivel olyan sok nevezetességet vettem fel képzeletbeli listánkra, hogy arra kevés lett volna utazással együtt 1 nap, ezért 1 éjszakára megszálltunk Mátrafüreden. Találtunk egy self check-in típusú egyszerű szállást, ahol csak az számított, hogy valahol aludni tudjunk, hiszen sosem az alvás miatt megyünk túrázni. :) A 2 napos túra alatt felkerestük az alábbi helyeket: Gyöngyöspata, Gyöngyös, Mátrafüred, Benevár, Sástó, Oxygen Adrenalin Park, Markaz és még a Mátravasúton is utaztunk. Évek óta terveztem eljutni a markazi várromhoz, most végre valóra vált az álom.

Korábban rengeteget olvastam róla, hogy körülményes megközelíteni, sokan eltévedtek és hasonlóak. Utólag azt gondolom, hogy a várrom megközelítése pofon egyszerű. Mi a Markaz felett haladó és elég siralmas állapotban lévő kövesúton indultunk el. Nem a faluból indultunk, ahogy a leírások mondják. A Nagy-kanyar nevű helyen tettük le az autót és az ott felállított kereszttől indultunk. Egyébként innen csodálatos kilátás nyílik a Markazi-víztárolóra. A kereszttel szemben, átkelve egy szerény kis hídon, az újonnan kialakított Keresztutat kell követni, ahol Jézus szenvedéstörténetének stációi kísérnek utunkon. Durva és lihegtető kaptatókon túljutva viszont az egyik legszebb kilátást nyújtó várromhoz értünk el.

A Markaz község feletti Várbérc (csak északi oldalról közelíthető meg) 460 m-es gerincén található kisméretű kővárról nincs okleveles adat, az ún. "történelem nélküli" várak közé tartozik. Az Aba-nemzetséghez tartozó Kompolthy (Kompolti) család a XIII. század folyamán szerzett birtokokat Markaz környékén. Így a várat a feltételezések szerint II. Kompolt fia Pál építette az 1270-80-as években. Erre utalnak a vár területén előkerült Árpád-kori fehér kerámialeletek is. A várnak lényeges, hadászati, katonai jelentősége nem volt, főként pihenésre, vadászatra, menedékhelynek használták tulajdonosai. 1348-ban Markaz falu János magister birtoka lett. Egy 1358-as oklevél említi újra Markaz nevét, ebben Visontai Pál fia Imre fiai: János, István és Imre osztoznak meg a birtokaikon. 1421-ben kihalt a Kompolthy család visontai ága, ezért a markazi várat és a hozzá tartozó várbirtokot a család nánai ágához tartozó Kompolthy István örökölte meg. Innentől számítható a vár hanyatlása. A Kompolthy István utódai között támadt hosszú örökösödési birtokperekben többször felbukkan Markaz neve, így 1468-ban és 1489-ben is, de egyik oklevél sem említi a várat. A vár pusztulásáról nincsenek feljegyzések, az valószínűleg egy török betöréskor következett be. Az 1570-es évektől az okiratok már lerombolt várromként hivatkoznak a markazi várra. Egy másik elmélet szerint az Árpád-ház kihalása utáni pártharcok során pusztulhatott el.

A vár területén még nem végeztek régészeti kutatást, az állapota viszont egyre jobban romlik. Egy 2011. január végi földrengés következtében rengeteg falszakasz omlott le, így fokozottan élet- és balesetveszélyessé vált az építmény. 2020-ban a délkeleti sarok omlott le.

Nem tudom hangsúlyozni, hogy micsoda pazar kilátás nyílik a romokból a Mátra vonulataira, az egyik leghangulatosabb hely, ahol valaha jártam.