2023. júlusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. A túra során 2 éjszakát Kaposváron töltöttünk és az egyik fárasztó túranap után még erőt vettem magamon és szétnéztem a város látnivalói között is. Eleinte elrettentett, hogy az egykoron állt vár talán messze lehet a vasútállomástól, de miután elindultam, rájöttem, hogy közel van. Lássuk hát a történetét. 

A legújabb történeti, régészeti kutatások szerint a kaposvári vár előzménye, egy fából, gerendából készült földvár, amely Ropolyon/Rupolyon állt. Fügedi Erik kutatásai szerint a Gutkeled nembeliek Majádi ágához tartozó Felsőlendvaiak 1313-ban kapták meg az uradalom felét a Monoszló nembeliektől, de vár nélkül. 1313 és 1348 között már annak a várnak a várnagyát említik, amelynek a birtokosa a Felsőlendvai Rupolyi (Vásári család, akiket birtokuk után Rupolyiaknak is neveztek) Amadé fia Miklós bán fiainak özvegye és fiai János és Amadé. Vagyis a Felsőlendvai család, a rokoni alapon megszerzett új, de vár nélküli uradalmuk központjaként egy új várat építettek a Kapos menti mocsarak egyik jól védhető szigetén. Komjáthy Miklós szerint az uradalmi központ később áthelyeződött a Kapos folyása mellé, a mai Kaposvár területének nyugati felébe, a mocsarak közé, a korábban említett favárnál korszerűbb várba.

Az új vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de első írásos említése 1387-ből származik. Az épületet folyamatosan bővítették. A Felsőlendvai Rupolyiak kihalása után, 1357-től a kaposi uradalom fele Vásári Tamásé, Vásári Miklós esztergomi érsek öccséé lett, és e család tulajdonában maradt 1403-ig, amikor belekeveredtek a Zsigmond ellenes összeesküvésbe, melynek következménye teljes vagyonelkobzás volt, és a király 1403. november 18-án Rupulújvár várát, tartozékaival együtt fele-fele arányban a Héder nembeli Tamási Henrik fia János erdélyi vajdának és a Győr nembeli Szerdahelyi Ders Márton egykori alnádornak adományozta. A vár neve, Zsigmond oklevelében „Castrum Rwpulwywar” néven szerepelt. 1443-ban Tamási Henrik rokonaival, Hédervári Lőrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerződést a fele várra, a fele uradalomra és Tamási várára, de elfoglalni már nem tudta birtokát, mivel Újlaki Miklós a várat 1444-ben erőszakkal megszállta, a vár és az uradalom ettől kezdve egészen 1504-ig Újlakié lett. 1504-ben Újlaki Lőrinc Kaposvár felét visszaadta Szerdahelyi Dersfi Miklósnak. A Dersfiek 1536-ig voltak birtokosai Kaposvárnak, amely 1536 után királyi birtok lett. 1524-ben Újlaki özvegye, Bakóczi Magdolna, aki Móré László neje lett, Kaposvár másik felét a Tóti Lengyel családnak adta el.

A török időkben a már palánkkal védett várat, Tojgun budai pasa csapatai 1555. szeptember elején zárták körbe, és a vár végül elesett. A magyarok 1556 augusztusában rövid időre visszafoglalták és részben lerombolták, majd a törökök 1556 és 1557 között újjáépítve a várat nahije központtá tették. A megerősített török végvár mellett kialakult egy balkáni típusú város, amelyben török, szerb, bosnyák és görög lakosság élt vegyesen. Kaposvár 1686. november 12-én szabadult fel a török uralom alól, Badeni Lajos csapatainak köszönhetően. Ezután Esterházy Miklós birtoka lett, és az Esterházyaké maradt a későbbiekben is.

1694-ben a belső vár romos tornyát megkapták a bencések, akik 1706-ig plébániaként használták. A vár 1702-ig állt, ekkor I. Lipót király, már több korabeli várnál is említett parancsára szinte teljesen lerombolták. 1704-ben a Rákóczi-szabadságharc ellen felbujtott rácok a várost felégették, az életben maradt lakosok elmenekültek. Az 1730-as évekig a várban magtár, gazdasági épületek, uradalmi tiszttartói lakás, börtön és a megyegyűlések "háza" létezett. A XIX. században a kiépülő vasutat átvezették a vár romjain, majd 1930 és 1936 között a város elbontotta az Esterházy majorság épületeit. A megmaradt romok jó része 1931-ben, a Nostra terményraktár (később Dél-dunántúli Gabonaforgalmi Rt.) építésekor pusztult el. 1945 után a továbbterjeszkedő vállalat új létesítményeivel beépítette a romkertet, eltüntette a vármaradványokat. Előbb a siló 1950-es, majd a zsákraktár 1957-ben való felépítése és az irodák 1970—71-es megépítése során a várromok egy részét engedély nélkül elbontották és ráépítkeztek a vár különböző részeire. 2000-ben Magyar Kálmán, 2019-ben a volt Nostra lebontása után Molnár István, a Rippl–Rónai Múzeum régésze végzett ásatásokat az egykori vár területén. Jelenleg a területen egy vár tematikájú játszótér, a Vár park található, amely 2021-ben nyitott meg kapuit a látogatók előtt. A belépés ingyenes.