Több alkalommal jártam Erdély azon területén, amelyről a ma esti bejegyzés fog szólni. Legutóbb barátaimmal voltunk 2019-ben a szorosban és környékén, amikor Csíkszentsimonba, a híres Csiki Sörfesztivál helyszínére tartottunk. Persze ha már elutaztunk olyan messzire, nem hagyhattuk ki a fontosabb látnivalókat sem.

A Békás-szoros az 1990-ben létesített Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A hely egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében, mely a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. A szorost évmilliók során a Békás-patak alakította ki, amely az erózió által egyre mélyebbre vájta magát a jura és krétakori kőzetekbe. A Békás-szorosnak három ...

A magyar királyi vezetés a XX. század elején elhatározta, hogy minden jelentős borvidéken létesít egy közpincét, mely segíti a kereskedelmet, ellátja a szakmai felügyeletet, és vállalja a borászati szakemberek képzését. Az épület 1913-ban épült Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján (érdekes, hogy más források szerint Thoroczkai Wigand Ede tervei alapján) és 1914-ben vették használatba. A felső szinteken helyezkedtek el a felügyelői és pincemesteri lakások, árverezési- és borkóstoló termek. Homlokzatát a hegyaljai mezővárosoknak Zsolnay-mozaikból készített címerei díszítik. Az alsó szinten volt a hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palackraktár, és a csomagoló és a Szőlészeti és Borászati Felügyelőség irodái is. ...

Ahogy korábban is írtam, 2022 áprilisában barátaimmal kitaláltuk, hogy szervezünk egy havas túrát a Bihar-hegységbe azon belül is a Pádis-fennsík környékére, a Varasó-rétre, a Varasó-havasra és felmásztunk a Boga-kő kilátópontjához is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Boga-katlanra.

Túránkat a Köves-Körös mentén kezdtük, később a Varasó-réten és a Varasó-havason való kalandozás után vastag, néhol combközépig érő hórétegben indultunk fel a Boga-kőhöz, amiről nemrég olvashattatok itt az oldalon.

Sajnos az időjárás a Varasó-réten sem volt éppen kellemes, vastag felhőréteg takarta az eget. Ráadásul a képet még a sokat látott régi telefonommal készítettem. Persze az élmény és a látvány így is ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi K örze t erdőségein, végül beértünk Somogysárdra, ahol egy nagy történelmi múltra visszatekintő betyár csárda várja vendégeit. Vagy ez az elnevezés és a háttértörténet nem is helytálló? Az alábbi cikkből kiderül.

A települést az oklevelek először 1364-ben  említik Saard írással , ekkor a Győr nemzetség ősi birtok aként, majd 1454-től  már Sárd írásmóddal szerepel. Sárd település birtokosai a történelem folyamán egymást váltották, ...

2022 áprilisában emlékeim szerint itthon már régen elmúlt a tél, talán hó sem volt azon a télen, vagy minimális, de kicsit keletebbre, a Partiumban – bizonyos szempontból otthon – még javában elterült a csillogó fehér szőnyeg. Ezért barátaimmal kitaláltuk, hogy szervezünk egy havas túrát a Bihar-hegységbe, azon belül is a Varasó-rétre, a Varasó-havasra és felmászunk a Boga-kő kilátópontjához is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Boga-katlanra.

Túránkat a Köves-Körös mentén kezdtük, később a Varasó-réten és a Varasó-havason való kalandozás után vastag hórétegben indultunk fel a Boga-kőhöz. Néhol combközépig merültünk a hóban, ami idehaza nem egy mindennapos élmény, odahaza viszont gyakran megtörténhet. ...

A Hunyadi utca 83. szám alatt található a bakonszegi önkormányzat kezelésében álló, műemlékké nyilvánított Nadányi-Miskolczy kúria. A történet és az emléktábla szerint 1800 körül épült késő barokk stílusban és több eklektikus átalakításon esett át.

„ A szegényes, kisnemesi lakóház nagyvonalú, kosáríves tornáca mögött egymenetes elrendezésű szobák húzódnak. Fűrészelt fadíszítésű, klasszicizáló portikusza egyszerre idézi a kastélyok és a parasztgazdák építészeti ízlését, így különleges módon érzékelteti a falusi kis nemesek sajátos társadalmi helyzetét.”

Nadányi Zoltán költő-műfordító az 1920-as években volt a falu lakója. Arról nem találtam információt, hogy ki volt a Miskolczy ...

Kövesd első hiteles említése 1211-ből való, amikor is a tihanyi apátság birtoka volt. A templomnak nincs okleveles említése, feltehetőleg 1260—70 körül épült római kori falmaradványokra, román stílusban.

Az 1958-ban végzett restaurálás adatai szerint a templom egyhajós alaprajzú volt, egyenes záródású szentéllyel és sekrestyével. Bejárati része fölött a romantikára jellemző formák láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványa, illetve egy körablak.

A nyugati homlokzaton az egykori kapuzat helye is kivehető. A hajó nyugati végében, a bejárat fölött két oszlopon álló boltozott kegyúri karzat állt, ennek nyomai is jól látszanak. Valószínűsíthetően tornya is volt a templomnak e fölött. A szentély mellett ...

2023-ban a szokásos év végi, két ünnep közötti baráti kirándulásunk Szabadkára és Palicsra vezetett, de hazafelé Magyarkanizsa is belefért. Mielőtt felkerestük Szabadka csodálatos városát, tettünk egy kis kitérőt a nem kevésbé lenyűgöző Palicsra is, ahol rengeteg érdekes épület és történet lelhető fel.

Észak-Bácskában, Szabadkától 8 kilométerre található Palics település. Mátyás király adománylevelében, 1462-ben említik először, de igazi fejlődése csak a XIX. század második felében kezdődött, amikor fény derült a tó iszapjának és lúgos kémhatású vizének gyógyító hatására. Palics hírét nagyban emelte, hogy 1880-ban, Vermes Lajos (1860–1945), a Szabadkai Torna Egylet alapítója itt szervezte meg a Palicsi ...

Váralmás Erdélyben, azon belül is Kalotaszeg tájegységen található. A vár helyén egykor bencés monostor állt, amely a tatárjárás (mongoljárás) idején elpusztult. A birtokot 1249-ben IV. Béla király Geregye nembeli Pál országbírónak és zalai ispánnak adományozta (egyes források szerint ő építtette a várat a monostor romjaiból). Majd később a Borsa nemzetség különféle ága kapta meg, így a Borsa nemzetség Almásmelléki ága, György vajda, fia, Györk, illetve ennek fia, Dezső. (Más források szerint ők építhették a várat és telepíthették be Almást). Többször és sűrűn cserélt gazdát, története szövevényes. A sok elszenvedett ostrom után Báthory Zsigmond az erdélyi fősereg kapitányának, Csáky Istvánnak adományozta a ...