2023-ban a szokásos év végi, két ünnep közötti baráti kirándulásunk Szabadkára és Palicsra vezetett, de hazafelé Magyarkanizsa is belefért. Mielőtt felkerestük Szabadka csodálatos városát, tettünk egy kis kitérőt a nem kevésbé lenyűgöző Palicsra is, ahol rengeteg érdekes épület és történet lelhető fel.

Észak-Bácskában, Szabadkától 8 kilométerre található Palics település. Mátyás király adománylevelében, 1462-ben említik először, de igazi fejlődése csak a XIX. század második felében kezdődött, amikor fény derült a tó iszapjának és lúgos kémhatású vizének gyógyító hatására. Palics hírét nagyban emelte, hogy 1880-ban, Vermes Lajos (1860–1945), a Szabadkai Torna Egylet alapítója itt szervezte meg a Palicsi Olimpiai Játékok néven elhíresült sportrendezvényt egészen 1914-ig, az I. világháború kitöréséig.

Itt három fogalmat kell tisztáznunk: A Palicsi Előolimpia elnevezés az 1880 és 1914 között tartott és az ókori olimpiai játékoktól ihletett sportesemény megnevezésére használandó és közelmúltban született. Újkori Palicsi Olimpiának ennek az 1982-ben történt felújítását, jelenkori Palicsi Olimpiának pedig a 2000 óta tartó sportüdülési rendezvényeket nevezzük.

Palicson a Vermes Lajos-parton fekszik a Bagolyvár, mely 1892-ben épült. Az épület a Vermes Lajos által építtetett és a Palicsi Előolimpia lebonyolítására szolgáló, a közelében létesített körpályával (1891) és „teljesen felszerelt” küzdőtérrel együtt Achilleionnak (a sportolók arénája és szálláshelye) nevezett tóparti sporttelep részét képezte. A Bagolyvár világviszonylatban az első olimpiai falu, az ellipszis alakú atlétikai és kerékpárpálya pedig a harmadik volt Európában (London és Lipcse után). Utóbbi sajnos már nem áll. Valamikor itt aszfalt kerékpárút, lelátók, edzőpavilonok, nyári színpad és kávézó helyezkedett el. A legenda szerint a Bagolyvárban eredetileg nem volt lépcső, hanem kötél segítségével jutottak fel a versenyzők a felsőbb szintekre. A Bagolyvárat 2014-ben felújították, de 2020-ra ismét tatarozásra szorul. Időközben néhány ablakát betörték, az ajtaját pedig kidöntötték.

A Bagolyvárnak több mint egy évszázad alatt számos különböző rendeltetése volt: olimpiai falu, gyermeküdülő, ifjúsági nyaraló, művészek tanyája, s végül a palicsi Olimpia Sportegyesület használta a jelenkori Palicsi Olimpia céljaira. Ez utóbbi kénytelen volt elhagyni az épületet, amikor pályázatot írtak ki annak más célokra való bérbeadására.

A Hagyományápoló Olimpia Sportegyesület elnöke, Valihora István egy interjúban elmondta, hogy az épület az önkormányzat kezében van, és számára ismeretlen pályázat útján bérbe adták egy borászatnak: „Vermes Lajos teljesen tönkrement anyagilag, amikor szervezte ezt a most már nemzetközileg is előolimpiának elismert játékokat. Bekerült a csődtömegbe, amelynek az érdekeltjei magyarországi rokonok. Ezekkel a magyarországi rokonokkal kapcsolatba léptem és javasoltam, hogy állítsuk vissza az "Achileont", létesítsünk egy alapítványt, amelyik az "Achileonról", a Bagolyvárról együtt gondoskodik.”

2020-ban, több sikertelen pályázat után megkezdődött a közpénzen folyó restaurálása, s a felújítás közben ismeretlen körülmények között egy kisvállalkozónak bocsátották a rendelkezésére, aki csak utóbb jött rá, hogy ötéves bérleti időszakra nem érdemes befektetnie a villába.

2004-től a Bagolyvár mellett áll Vermes Lajos szobra és az itt lévő sétány is az ő nevét kapta.