Szentbékálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence északi, Boncsos-tető, Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. Veléte nevű helynév csak Huszt mellett létezik Kárpátalján, a Balaton-felvidéken nem. A környéken csak egy Belethfalwa (1379) nevű helységről tudunk, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugati részén volt.

A velétei palotát a veszprémi püspök építtette a XIV. században gótikus stílusban a Szentbékkálla melletti Veléte-hegyen. Egy 1377. október 8-án kelt királyi oklevél arra utasítja a helyi nemeseket, hogy birtokaikat a veszprémi káptalannak adhatják el vagy zálogosíthatják el. Feltehetően ettől kezdve épült ki komolyabb birtokrendszere a püspökségnek ezen a területen, amelynek birtokközpontja lehetett ez a palota. A XIV. században a király Tátika váráért cserébe a püspöknek adta Szentbékkállát.

A 7×7 méter alapterületű lakótorony nem közvetlen egyházi célokat szolgált. Az egyemeletes rom épületsarkán kiugró faragott kőkonzol található, amely régen az erkélyt tarthatta. Szintjeinek száma egyébként vitatott. Az írásos emlékek - egy 1559-ben kelt okirat - szerint a falu földesura, a veszprémi püspök itt palotát bírt, amely valószínűleg azonos ezzel a rommal. Feltehetően 1590-ben esett áldozatul a török portyáknak.

Régi helyi mondák arról is szóltak, hogy III. András király vagy felesége vadászkastélya állhatott ezen a helyen. A palotaromot az Országos Kéktúra útvonala is érinti.