A hétvégén egy nagyon tartalmas kiránduláson vettem részt állandó túratársammal a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit lazítottunk és pl kisvasutaztunk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

A mainál aktuálisabb bejegyzés nem is születhetne, hiszen az utolsó nevezetesség amit felkerestünk, országunk történelmének egy szomorú fejezetéhez kapcsolódik. 1241. április 11–12-én a Sajó ...

A Széchenyi tér 22. szám alatt fekvő épület 1950 előtt Csanád vármegye székhelye volt. A város egyik legszebb klasszicista épülete, 1990 óta Makó közigazgatási központja.

A monumentális középület 1780-ban Vertics József földmérő tervei alapján épült barokk stílusban. 1839-ben Giba Antal tervei alapján, az eredeti épület felhasználásával és az alapfalak megerősítésével klasszicista stílusban építették át mai formájára. Az épületet 1906-tól nagyméretű timpanon koronázza. 1929-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette. A Városháza falán 1999-ben felavatott emléktábla található, a város újratelepülésének 300. évfordulója előtt tisztelegve. A városi címert színes-mázas terrakotta stílusban ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 8. szakaszt, a Belső-Somogy és a Mecsek, illetve a Kapos és a Dráva folyók között elterülő löszös-homokos dombságot, a Zselicet térképzetük fel. Ezúttal ellenkező irányban haladva, a felejthetetlen Szennai Skanzen után napraforgó táblák, sűrű erdők és apró tavak mellett haladtunk el a természet lágy ölén, hogy végül megérkezzünk Kaposmérőre.

Kezdem messziről: Bárdudvarnok egy apró község Somogy vármegyében, amely Kaposvártól kb 10 kilométerre délnyugatra a belső-somogyi dombok között, a Zselici Tájvédelmi Körzet határán terül el. 1851-ben született Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló ...

2022 tavaszán teljesítettük szokásos 3-4 fős túracsapatunkkal a Lokomotív SE – az Országos Kéktúra alapító egyesülete – által kiírt, 70 éves az Országos Kéktúra – "70 km 70 óra alatt az OKT mentén" (OKT70) elnevezésű túrát. 70 km távot kellett teljesíteni egy irányban az Országos Kéktúra útvonalán, 70 óra alatt. Mi a 13 (részben), 14, 15 és16 szakaszokat választottuk.

Utunk áthaladt a Remete-szurdok természetvédelmi területén is, ahol maga az út egyben tanösvény is. A Remete-szurdok a Budai-hegység II. kerületre eső részén, Máriaremete és Remeteszőlős között terül el. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület az Ördög-árok nevű időszakos patak szurdokvölgye. A könnyen járható útvonal ...

Az elhelyezkedéséről röviden: Ez a terület nem Erdély, hanem a Partium, de történelmi szemmel nézve a történelmi Mármaaros, melynek északi része jelenleg Ukrajnában található.

Néhány évvel ezelőtt Nagybánya környékén, Máramaros megyében töltöttünk 4 napot barátaimmal. A 4 nap alatt túráztunk a Gutin-hegység részét képező Rozsály-hegyen és az alatta fekvő Felsőfernezelyi-tónál, felkerestük Felsőbánya felett a Kék-tavat, szétnéztünk Nagybányán és meglátogattuk Felsőbánya mellett, a Fekete-hegy lábánál fekvő Bódi-tavat, egyúttal felvonóval felmentünk a hegytetőn lévő turista komplexumba. A Magyarországtól a célig tartó út közben megtekintett kastélyról Nagykárolyban és Ady Endre szülőházáról Érmindszenten ...

Vissza a kéktúrákhoz. 2022 nyarán újra 1 hétig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kilométereit róttunk, ezúttal az Őrség és a Göcsej kulturális-, épített- és természetes nevezetességeit is érintve. Persze a kéktúrához híven az útvonal e tájakon is szó szerint a természet lágy ölén, erdőkben, lankás dombokon halad, de szerencsére a vonalvezetés kitérők nélkül is érint néhány látni- és felfedeznivaló értéket. Az egyik szép napon Velemérre érkeztünk meg, ahol megcsodáltuk az Árpád-kori templomot.

Velemér egy község Vas vármegyében, az Őrségben. Magyarország nyugati határán, a Vendvidék, a Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben, Hetés tájegység északnyugati szegletében fekszik. A ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Rögtön kezdésként Dél-Zalában indítottunk, ahol a 6. szakasz végébe vágtunk bele és lejöttünk az Öröm-hegyről Zalakarosra. A területre itt is fokozottan érvényes, amit a gyakorlott kéktúrázók már megszokhattak: folyamatosan küzdeni kell a mezőgazdasági területek mentén, a mélyutakban (konkrétan traktornyomokban) a homokos-agyagos talaj vendégmarasztaló erejével. Az Öröm-hegyre tartó útról és az ott található látnivalókról már olvashattatok az oldalon (Itt a Szent Kristóf kápolna fogad bennünket, majd rögtön mellette egy emlékfa, ahol Rockenbauer Pál emlékezetes portréja tekint vissza ránk. A bélyegzőhely és a DDKPH_25 jelű ...

Rezi várának maradványai, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegyen találhatóak.

A vár kezdeti magját jelentő lakótornyot feltehetően valamikor 1292 és 1307 között építette a falut birtokló Pécz nembeli Apor. Apor utód nélkül halt meg, így a birtok és a vár a királyra szállt vissza. A XIV. században I. Károly a Lackfi családnak adományozta és ezekben az időkben jelentős bővítéseket, megerősítéseket hajtottak végre a váron.

A XV. században több birtokosa is volt, majd a Gersei Pethő család tulajdonába került és évszázadokig az övék is maradt. Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai, miután több várat elfoglaltak a Dunántúlon, Rezi ...

Káptalantótit a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy ölelik át. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, vagyis Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

A középkorban Káptalantóti környékén három település volt: Felsőtóti, Alsótóti és Bács. Bejegyzésemben egy XIII. századi román-gótilkus stílusú templomromról van szó, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti vagy Bács falu temploma lehetett. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom helyén lévő épület volt, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a sabar-hegyi vagy felsőtóti rom a mai falutól ...

Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. A nagyobb, elsősorban a Wenckheim családhoz köthető kastélyok mellett vannak kisebb kúriák is vármegyénkben. Közöttük olyanok is, amiknek még a helyben lakók sem tudják a történetét, sőt olyan is, amelyeknek én sem. Ilyen épület a Köröstarcsán található Petneházy-kúria vagy Petneházy-villa is.

Ami tény, hogy a manapság községházaként funckionáló épület eklektikus stílusban épült magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházy család.

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés vármegye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének ...