Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. A nagyobb, elsősorban a Wenckheim családhoz köthető kastélyok mellett vannak kisebb kúriák is vármegyénkben. Közöttük olyanok is, amiknek még a helyben lakók sem tudják a történetét, sőt olyan is, amelyeknek én sem. Ilyen épület a Köröstarcsán található Petneházy-kúria vagy Petneházy-villa is.

Ami tény, hogy a manapság községházaként funckionáló épület eklektikus stílusban épült magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházy család.

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés vármegye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa, Vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással. Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámffy család tagjai osztoznak rajta, ekkor 12 jobbágytelket számlál.

A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. 1472-ben Mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja és udvarházat is épít itt. Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót. A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de még a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben újra lakatlan. Véglegesen 1718-19-ben szállják meg újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja. Kiterjedt határa sokat változott. Egy Tarcsa és Ladány közötti határper mondát dolgozott fel Arany János, „A hamis tanú" című művében.

1851-ben már 3446-an lakják. A község lakói századokon át foglalkoztak a halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők" is erre az ősi mesterségre utal. A folyó nemcsak megélhetést adott, de nagy veszedelmeket is zúdított a községre. 1881-ben a házak kétharmada pusztult el a nagy árvízben. 1891-ben 5385 lakosa van a községnek. Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 fő körül.

Radnóti után szabadon, messzeringó gyerekkorom világa, hiszen jó emlékeket őrzök a Köröstarcsán hosszú éveken át megrendezett MAMF, vagyis Megyei Amatőr Művészeti Fesztiválról. Rengeteg élmény, híres zenekarok, jó barátságok, szép szerelmek köthetőek ehhez a fesztiválhoz.