Nagyenyed Erdély belső vidékén, Fehér megyében, a Maros folyó völgyének fontos gazdasági központját képezi. A város helyén egykor római castrum állt. Ezen a helyen már az ókorban is volt település, az ásatások egy kelta falu maradványait is feltárták. A mai település magját a IV. Béla király által, az 1241-42-es tatárjárás után az országba behívott külhoni, főként német ajkú telepesek vetették meg. A város a Maros és a Torockói-hegységből eredő Enyedpataka összefolyásánál jött létre, 270 méter tengerszint feletti magasságban. Délről a Kakasdomb, északról az Őrhegy veszi közre, ezért a szélvédett, kellemes mikroklíma alkalmassá teszi a várost gyümölcs, de főként szőlőtermesztésre. Első fennmaradt okleveles ...

Cserépvár romjait Cserépváralja községtől keletre, a kúp alakú 288 méter magasságú hegyen találjuk. A felső vár hossza 35 méter, szélessége 14 méter, ehhez csatlakozik a délnyugati oldalon valamivel lejjebb a közel azonos méretű alsó vár. A két részes várat több méterrel lejjebb terasz (betemetődött árok) veszi körbe, melynek két rövid szakaszán, külső sánc is megfigyelhető.

A vár a Miskolc nemzetséghez tartozó II. Panyit birtokában lévő Tard vagy Tárnokbála területén állt, melyet II. Andrástól kaptak adományként. A Panyit-nem a XIII. század második felében építette fel várait az egri püspökkel és a rivális Ákos-nemzetséggel szemben. Így a közeli Éleskő várát, hogy ellensúlyozza az Ákos-nemzetség Dédesen ...

2024 rögtön január elején egy túrával indult a Börzsönyben, ahol Kismarosról a kisvasúttal utaztunk Királyrétre. Onnan egy körtúrát tettünk Kóspallag felé, és közben az Országos Kéktúra útvonalába is becsatlakoztunk. A túra kb 14 km volt, de utána még maradt időnk és lelki erőnk is, hogy a Dél-Börzsöny rejtett kincseit is felfedezzük. Ilyen volt az egykori Toronyalja településen létesült és azóta elpusztult Szent Mihály pálos kolostor is.

Feltehetően Toronyaljának hívták azt az Árpád-kori települést, amely a későbbi toronyaljai pálos kolostor tövében, a domb alján feküdt. A település közvetlen közelében, a patakvölgy másik oldalán magasodó hegykúpon állt egy erősség, melynek kőből épült lakótornya lehetett ...

Hármashatár-halom: Csabaszabadi-Csanádapáca-Medgyesbodzás határában, a történelmi Békés, Csanád és Arad vármegyék közös határát jelzi. A határkövet a XVIII. század elején, a török kiűzése után, a vármegyék visszaállítása során helyezték el. Az idők során kikopott az emberek és a történelem emlékezetéből, végül csak 2010-ben fedezték fel.

Szécsény egy, az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekvő város, Nógrád megyében. A Cserhát felé vezető turistautak kapuja. Szécsény nevét 1219-ben említik először egy oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben a nógrádi várhoz tartozó királyi birtokként. Egy 1229-ben kiadott oklevél szerint II. András király fia, Béla herceg – a későbbi IV. Béla király – anyjának, Merániai Gertrúd királynénak 1213-as meggyilkolásában részt vett Kacsics nembeli Simon bán birtokait – köztük Szécsényt is – elvette és azokat a Szák nemzetségből származó I. Pósának adományozta.

A jelentősen átalakított, "ráépített" délkeleti sarokbástya

1334-ben I. Károly király – ...

Menyháza a Béli-hegység lábánál, Arad megyében, 290 m tengerszint feletti magasságban található. A település két részből áll, a faluból és a fürdőtelepből. A völgyben fekvő fürdőtelepet, üdülőhelyet az Erdélyi-szigethegység gyöngyszemének is szokták nevezni, ahol az egykori vulkáni tevékenység utóhatásaként öt gyógyforrás buzog. Egykor gyógyító erejű vize és vadregényes környezete miatt az osztrák Bad Gasteinnal hasonlítgatták össze a híradások. Hőforrásai már a XV. század óta ismertek voltak, vizét már a törökök is használták. Menyháza a borossebesi uradalomhoz tartozott, amelyet 1891-ben gróf Wenckheim Frigyes vásárolt meg. Miután a hely a gyógyfürdő minősítést 1886-ban megszerezte, 1891-ben a bécsi ...