Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Az épület klasszicista stílusban épült 1821-ben lakóház-kúriának.

A kúria, szabadon álló formában, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtóval épült.

A téglalap formájú épületet kontyolt nyeregtető fedi, utcai homlokzata már-már a kastélyok nagyvonalúságát mutatja. Kéttraktusos alaprajzi formája a szobák szimmetrikus elrendezését és jó tájolását biztosítja.

A kúria sokáig ipari vállalat központja volt, majd vendégház és faluház lett. Több hektáros park vette körül, amelyben különböző melléképületek álltak. Az épület előtt kisebb díszpark létesült. A sok viszontagságos év és hosszan tartó leromlott állapot után az 1980-as évek elején felújították és ...

A Csörgő-szurdok tulajdonképpen a Csörgő-patak völgye, mely patak végig elkísér utunkon. A Csörgő-patak 750 méter tengerszint feletti magasságban a Mátrában ered, három kisebb vízfolyásból keletkezik. A Csörgő-patak nevét onnan kapta, hogy a patakmeder görgetegkövei csörgő, koccanó hangot adnak ki, amikor nagyobb esőzések után sodródás közben egymáshoz érnek. Mátrakeresztesnél csatlakozik a Kövecses-patakhoz, majd innen a Hasznosi-víztározóig folytatja útját. A Heves és Nógrád megye határán fekvő Mátrakeresztes a fakanálfaragók hazája néven ismert, közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó festői hegyvidéki település.

Egyik legjobb barátommal a túránk kiindulópontja – Pásztó történelmi ...

Szentbékálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence északi, Boncsos-tető, Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. Veléte nevű helynév csak Huszt mellett létezik Kárpátalján, a Balaton-felvidéken nem. A környéken csak egy Belethfalwa (1379) nevű helységről tudunk, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugati részén volt.

A velétei palotát a veszprémi püspök építtette a XIV. században gótikus stílusban a Szentbékkálla melletti Veléte-hegyen. Egy 1377. október 8-án kelt királyi oklevél arra utasítja a helyi nemeseket, hogy birtokaikat a veszprémi káptalannak adhatják el vagy zálogosíthatják el. ...

Mindszentkálla a Balaton-felvidéken, a Káli-medence észak-nyugati részén, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik. A település az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Első írásos említése 1277-ből ismert, majd 1324-ben neve Villa omnium sanctorium Kaal volt. Később Mindszentkállakisfalud néven említették. Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud (utóbbi esetében előfordul a Kiskál elnevezés is). Ezek összeépüléséből, egyesüléséből keletkezett a mai település. A Káli-medece községei Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt, és mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Kisfaludot 1548-ban felégették a törökök, ...

Május első hétvégéjén – még Anyák napja előtt – barátaimmal kirándultunk egyet a Visegrádi-hegységben és Dömös környékén. Felkerestük Dömösön a prépostsági romokat, majd a piros háromszög jelzést követve egy embert próbáló túrát tettünk a Hubertus kunyhó felé, onnan fel a 639 méter magasságban található Prédikálószékhez, az ott található kilátóhoz ami 2016-ban épült, majd a Vadálló-kövekhez a Szentfa-kápolna és a Szőke-forrás-völgye (Huzat-völgy) felé a Malom-patakot útba ejtve. Tulajdonképpen az előbbi mondathoz hasonlóan, egy körtúrát csináltunk. Ez kb. 14,5 km-t, 5 órát és 550 méter szintet jelent fel és le. A legtöbb ajánlás ugyan az ezzel szembeni, fordított irányt javasolja, mi szeretjük a ...

A Tihanyi-félszigeten, az Apáti-hegy lábánál fekvő, a tihanyi apátnak alárendelt hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke az apáti templom. A római korban a vidék nagy vízrendezési munkálatai Galerius császárhoz (305-311) kötődnek. A kutatások az ő idejéhez kötik a Várpalota és Öskü közötti Kikeri-tói kőgát –, a sopronkőhidai gátrendszer –, illetve a Sió-zsilip létrehozását. Ezért lehetséges, hogy Tihanynál is tevékenykedtek az ő idejében, vagyis ekkor Apáti település egy csatornán belül feküdt, melyet a császár ásatott és amely Tihanyból félszigetet csinált. Az 1211-es oklevél bizonyítja a meglétét az ároknak, 1416-os pereskedés is kapcsolódik hozzá, miszerint Apáti falu két részre oszlik: az egyik ...

A trilógia harmadik része:

2023 októbeében Csanádalberti és Királyhegyes környékén jártam, ahol több kastélyt és egy kriptát is felkerestem gyerekkori barátommal. A Nicsovics-kastély feltérképezése után Királyhegyes, majd Csikóspuszta felé vettük az irányt, hogy felkeressük a Blaskovich-kúriát (néhol kastélyként említik) és a kriptakápolnát. Szinte visszautaztunk az időben, a környéken teljesen megállt az élet. Az aszfalt út borzalmas állapotban van, az egyik beláthatatlan kanyarban találkoztunk a helyi/helyközi járatos busszal is, aminek majdnem rossz vége lett. A kúria megközelítése ezen a borzalmas úton lehetséges.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó ...