Tar község Nógrád vármegyében található, Mátraverebély és Pásztó között terül el. Azon felül, hogy itt találhatóak Tar Lőrinc XIV-XV. században épület udvarházának romjai az Árpád-kori gyökerekkel bíró Szent Mihály templommal szemben, van a közelben egy kevésbé ismert szurdok is, a Szakadás-árok. A múlt hétvégén állandó túratársammal és barátommal nekivágtunk, hogy felfedezzük ezt a szorost. Mivel aznap áztató eső volt, az odavezető út és az árok közvetlen környezete egy nagy sárdagonya volt.

T a r községből az Attila úton, a K+ jelzésen indultunk el a Csevice-patak völgyében, miután az aszfaltút végén hagytuk a kocsit egy nagy tisztáson. Innen kb 3,2 km a szurdok. Az útvonal végig jól járható, bár ...

2022 nyarán végre sikerült eljutnom a Velencei-tóra, igaz gyerekkoromban is voltunk ott a családdal, bár semmire sem emlékszem belőle. De idén nem is nyaralni és pihenni mentem a tóhoz, hanem, hogy a 4 állomásos tervem egyik fejezeteként körbebiciklizzem azt egy kedves kárpátaljai lány barátommal. Barátaimmal évek óta tervezzük a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. Idén azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A legkönnyebb tóval kezdtem, mely a tradicionális tó körbebiciklizések közül a legrövidebb távú. Hallgatva a tanácsokra, az óramutató járásával ellentétes irányba tekertük körbe a ...

A régészeti kutatások szerint a jelenlegi romok előtt már állt a várhegyen egy korábbi, fából készült erődített épület, ami valószínűleg a terület földesurának erődített lakóhelye lehetett. Az építtető személyéről és az építés idejéről nem sokat lehet tudni: a hagyomány szerint az erődített épületet II. (Vak) Béla király uralkodása idején egy főúr, Sámson építette, aki 1132-ben a trónkövetelő Boris – Könyves Kálmán király második feleségének, Eufémia királynénak a fia, akinek anyját a magyar király a krónikák szerint házasságtöréssel vádolt meg és eltaszította magától – híve volt. Feltehetően erről a Sámsonról kapta a nevét a falu is, de az a Sámson, aki az írott forrásokban a XIII. század második ...

2021 februárjában kis csapatunkkal egy körtúrát tettünk Cserépváralja és Cserépfalu környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztunk. Számomra az egyik legszebb élmény a Felső-szoros szurdokon való áthaladás volt, amely nem az Ördögtorony tanösvény egyik állomása, mégis felejthetetlen volt. A mai bejegyzés tárgya sem tartozik a tanösvény állomásaihoz, mégis egy különleges hely, amely nem összetévesztendő a Cserépfaluban található barlanglakásokkal.

A Cserépfaluban található Kisamerika (néhol Kis-Amerika) elnevezésű, egykoron embereknek lakhatást nyújtó barlanglakások együttese mellett Cserépváralján is találkozhatunk ezekhez hasonló hajlékokkal.

A két településen és környékén található ...

Korábban írtam róla, hogy évek óta tervezem a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. 2022-ben azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A Velencei-tó után - a terv második felvonásaként - a Tisza-tó következett. A tavat szintén az óramutató járásával ellentétes irányba tekert em körbe egy haverommal , így kicsit több volt a leejtő. Odafelé nagyon kalandos volt a vonatút, így kikötöttünk Karcagon, ahol volt 2 óránk szétnézni, így hát eltekertünk a város határában álló híres szélmalomhoz is.

Karcag városában régen 60 malom működött, közülük 11 volt szélmalom. Mára csak ez a ...

Mostanában a friss élményeimről írok szívesen az oldalra, de a régebbi kalandok is sorra kerülnek szép sorban. Ahogy korábban is írtam, 2024 elején rögtön két hétvégét is túrázással töltöttem. Szokásos túratársammal és barátommal egyik hétvégén a Börzsönyben túráztunk (Honti-szakadék, Drégely vára), és visszafelé megálltunk a Cserhát egyik ikonikus váránál is Csőváron. De a túra során egy kastély (inkább azért kúria) is horogra akadt Alsópetényen, ahol egyébként kettő is van.

Alsópetény egy község Nógrád vármegye Rétsági járásában. Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetségé volt. 1277-ben ismét említik a települést. A XV. század kezdetén a ...

Úgy gondoltam, hogy megosztok néhány természeti képet, melyekről nem tudok kisregény írni, de mégis olyan szépek, hogy látni kell őket. Persze jobb személyesen átélni ezt az érzést a természetben. Öttömös környékén pár éve 21 km-t sikerült túráznunk kis csapatunkkal.

Öttömös egy község Csongrád-Csanád vármegyében, mely a Homokhátságon fekszik. Nevéhez méltóan mindenfelé homok veszi körül. A közelben halad el az Alföldi Kéktúra útvonala is, így mivel régen posztoltam már képet róla, így egyben ez az alkalom is kapóra jött.

A Zarándi-hegység vagy régebbi nevén Hegyes-Dócsa/Hegyes-Drócsa (a nyergek két részre, Hegyesre és Drócsára osztják a hegységet), az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugati oldalága, amely a Partiumban található. Kelet felől az Erdélyi-érchegység, délen a Maros folyó, nyugaton az Alföld és Arad-hegyalja, északon a Fehér-Körös határolja.

Az arad megyei Rósa településről a kék kereszt jelzésen indulva, kaszálókon és tölgy erdőkön át, 4.5 km és 415 méter szint után a 662 méter magasan található Cserjés-tető elnevezésű csúcsot érinthetjük, majd innen a piros sáv jelzést követve, abba csatlakozva, észak-kelet felé újabb 1.8 km megtétele után juthatunk el a 749 méteren elhelyezkedő Omeag-csúcsra. ...

2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára került fel a tervek listájára. Szerencsére mindkettőt sikerült teljesíteni. Drégely várába már évek óta terveztem eljutni, de csak most sikerült. Számomra ez egy ugyanolyan történelmi jelentőségű hely, mint Eger vára. Már iskolás koromban megfogott Szondy György hősiességének története, amihez Arany János műve is hozzájárult.

A Börzsöny 444 méter magas csúcsán álló vár építésének ideje nem ismert de mindenképpen a tatárjárás utáni időre tehető. 1274-ben IV. László Drégelyt Hontpázmány nembéli Hont fia ...

Folytatódik a 2022-es Velencei-tó körbebiciklizésem fontosabb állomásainak bemutatása. Ezúttal Gárdonyba utazunk el, ahol virtuálisan megtekintjük az Egri Csillagok szerzőjének, Gárdonyi Gézának a szülőházát, mely ma Emlékházként várja a látogatókat.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Gárdony melletti Agárdpusztán, egy szászországi polgári származású, evangélikus felekezetű családban, Ziegler Géza néven. 8 hónapos koráig, 1864. április 24-éig élt az agárdpusztai Nádasdy-uradalomban. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, a szomszédos Gárdony után választotta.

Az épület amelyben született és amely Országos műemlékvédelem alatt áll, egy hosszú gerincű, meszelt falú, régen nádfedelű, ...