2020-ban az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam hazai pályán, Békés megyében, azon belül is Zsadány községben és a hozzá tartozó Fancsikapuszta elnevezésű területen. Persze megyei emberként többször jártam a községben, de sosem sikerült eljutni a kúria épületéhez. Így amikor végre összejött, az októberi naplementében különleges látvány volt a kúria, még az alább olvasható siralmas állapotában is valami megfoghatatlan aura lengte körül.

Zsadány egy község Békés megyében, környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de több más nép, így a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. Írásos források ...

Az egyik nyáron leutaztunk 3 napra a Balatonhoz kikapcsolódni, romokat kutatni és megkóstolni a Badacsony borait. Mielőtt azonban odaértünk volna, útközben megálltunk Simontornya, Ozora és Dunaföldvár várait megtekinteni.

A Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó Öreg-torony, Csonka-torony vagy Török-torony néven említett várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Nem tudjuk, hogy a tornyot mikor építették, de valószínű, hogy a XVI. század elején. Ez egy négyszögletes, 9,5 x 9,5 méteres alaprajzú, gúlasisakos, három emeletes, részben kőből, részben téglából épült épület. Első írásos említését az 1543-ból ismerjük, amikor az az évi ...

Néhány évvel ezelőtt a szokásos partiumi, erdélyi útjainkat tervezve a Jád-völgyére esett a választásunk. 4 napot töltöttünk el a völgyben, melynek során számtalan dolgot fedeztünk fel. Ezek egyike volt az út mellett alig észrevehető Jadolina-vízesés, de ő is megérdemli az 5 perc hírnevet.

A Partiumban a Jád-patak forrása a Biharfüreden található Csodaforrás. Erről korábban olvashattatok az oldalon. A patak a róla elnevezett Jád-völgyén keresztülhaladva, Csarnóháza alatt ömlik egybe a Sebes-Körössel. Amíg a Jád-patak végighalad a völgyön, szűk hegytorkokba ágazott medrében számtalan vízesést láthatunk. A Jád-völgyében található a Lesi-tó is, melyről a későbbiekben egy részletesebb bejegyzéssel készülök. A ...

2021 májusában barátaimmal egy igazán kiadós, túrázós hétvégét tartottunk, melynek során megfordultunk a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Ennek egyik állomása volt Szécsény, ahol elidőztünk egy kicsit, így sikerült felfedezni jó pár látnivalót. Az egyik ilyen, a Forgách-kastély volt:

Az épület elődje egy középkori várkastély volt, melyet a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a XIV. század második harmadától. Első említése 1456-ból való, mely már várnak nevezi, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A török háborúk során az épület jelentős károkat szenvedett. Koháry István 1690-től folyamatosan ...

Többször említettem, hogy miután 3-4 fős csapatunk 2020-ban teljesítette az Alföldi Kéktúrát, 2021-ben nekivágtunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának is. Úgy terveztük, hogy minden évben kb 5-6 napot és 100 km-t teljesítünk egybefüggően. Rögtön az első lépések napján Velemben volt a szállásunk. A Kőszegi-hegység ben található Írott-kő és a hasonló nevű kilátó megtekintése előtt a Hosszú-völgyben található Erdőrezervátumon haladtunk át a maga sejtelmes és misztikus atmoszférájával, mindezt a Kubát Hugó emlékút útvonalá ra is rátérve . Az Írott-kőről és a kilátóról egyébként már olvashattatok az oldalon.

A Hosszú-völgyi E rdőrezervátum a Kőszegi Tájvédelmi Körzet része, a ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton. Itt Mesztegnyőn elidőztünk egy kicsit, annál is inkább, mert elkezdett esni az eső. Addig is begyűjtöttük a DDKPH_29 jelű pecsétet, valamint megcsodáltuk a XVIII. században barokk stílusban épült templomot és a hozzá tartozó kolostor épületeit közelebbről, melyről már olvashattatok az oldalon . Ezután a helytörténeti, néprajzi, természetismereti és népművészeti gyűjtemény nek helyt adó Faluházat néztük meg, itt el is költöttük az ebédünket a teraszon. Később továbbhaladtunk a Boronka-melléki Tájvédelmi ...

2020-ban teljesítettük unokatestvéremmel és barátainkkal az Alföldi Kéktúrát, melynek során áthaladtunk Zsombó településen is. Itt lencsevégre kaptam a Kisboldogasszony Római Katolikus templomot, mely a mai bejegyzés alanya.

Zsombó egy nagyközség Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában. Környéke már a bronzkorban is lakott volt és egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott. A török hódoltság után királyi birtok lett és a Német Lovagrend kapta meg. 1950-ben szervezték községgé, mint egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet, Zsombó néven.

A római katolikus templom alapkőletétele 1923-ban történt meg és végül 1927-re épült fel. A templom neoromán stílusú építészeti jegyeket hordoz. A plébánia ...

A korábbi bejegyzésekben olvashattátok, hogy Békés megyében nagyon sok kastély és kúria van, igazi nagyhatalom a megye. Korábban a jelenleginél nagyságrendekkel több épület állt, de sajnos nagy részük az enyészeté lett. Ma este Békésszentandrásra, az idegenforgalmáról híres nagyközségbe látogatunk el, hogy megvizsgáljuk a Horváth-Léderer kúriát, melyet mások kastélynak neveznek.

Az épület építésének pontos idejéről nincsenek információink, de a XVIII. század végén, XIX. század elején épülhetett a feltételezések szerint. Az 1700-as évek végén Szentgyörgyi-Horváth Ferenc Vas megyében volt alispán. Fia, Zsigmond az anyja után örökölt egy keveset a szentandrási uradalomból, aki 1802-1809-ben már Békés megye ...

2019-ben sokadjára jártam Kalotaszegen, de addig sosem sikerült felkeresnem a várkastély romjait. Pedig a községhez anyai dédapám révén rokoni szálak is fűznek: a II. Bécsi döntést követően dédapám, Fekete Antal, itt teljesített állomásfőnöki megbízatást. A várkastély utolsó tulajdonosa – mielőtt önkormányzati kézbe került volna – Fekete János volt. Lehet, hogy rokonok voltak és ma várkastély tulajdonos lennék? De lássuk a történetet:

Egeres Kolozs megyében, Kolozsvártól 35 km-re, a kalotaszegi Nádasmente vidékén, a Kolozsvár-Almási hegycsoport területén, a Nádas patak mellett fekvő, rohamosan fogyó és asszimilálódó magyar szórvánnyal rendelkező község. A település első okleveles említése 1263-ból ...