Korábban írtam róla, hogy évek óta tervezem a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. 2022-ben azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A Velencei-tó után - a terv második felvonásaként - a Tisza-tó következett. A tavat szintén az óramutató járásával ellentétes irányba tekert em körbe egy haverommal , így kicsit több volt a leejtő. Odafelé nagyon kalandos volt a vonatút, így kikötöttünk Karcagon, ahol volt 2 óránk szétnézni, így hát eltekertünk a város határában álló híres szélmalomhoz is.

Karcag városában régen 60 malom működött, közülük 11 volt szélmalom. Mára csak ez a ...

Mostanában a friss élményeimről írok szívesen az oldalra, de a régebbi kalandok is sorra kerülnek szép sorban. Ahogy korábban is írtam, 2024 elején rögtön két hétvégét is túrázással töltöttem. Szokásos túratársammal és barátommal egyik hétvégén a Börzsönyben túráztunk (Honti-szakadék, Drégely vára), és visszafelé megálltunk a Cserhát egyik ikonikus váránál is Csőváron. De a túra során egy kastély (inkább azért kúria) is horogra akadt Alsópetényen, ahol egyébként kettő is van.

Alsópetény egy község Nógrád vármegye Rétsági járásában. Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetségé volt. 1277-ben ismét említik a települést. A XV. század kezdetén a ...

Úgy gondoltam, hogy megosztok néhány természeti képet, melyekről nem tudok kisregény írni, de mégis olyan szépek, hogy látni kell őket. Persze jobb személyesen átélni ezt az érzést a természetben. Öttömös környékén pár éve 21 km-t sikerült túráznunk kis csapatunkkal.

Öttömös egy község Csongrád-Csanád vármegyében, mely a Homokhátságon fekszik. Nevéhez méltóan mindenfelé homok veszi körül. A közelben halad el az Alföldi Kéktúra útvonala is, így mivel régen posztoltam már képet róla, így egyben ez az alkalom is kapóra jött.

A Zarándi-hegység vagy régebbi nevén Hegyes-Dócsa/Hegyes-Drócsa (a nyergek két részre, Hegyesre és Drócsára osztják a hegységet), az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugati oldalága, amely a Partiumban található. Kelet felől az Erdélyi-érchegység, délen a Maros folyó, nyugaton az Alföld és Arad-hegyalja, északon a Fehér-Körös határolja.

Az arad megyei Rósa településről a kék kereszt jelzésen indulva, kaszálókon és tölgy erdőkön át, 4.5 km és 415 méter szint után a 662 méter magasan található Cserjés-tető elnevezésű csúcsot érinthetjük, majd innen a piros sáv jelzést követve, abba csatlakozva, észak-kelet felé újabb 1.8 km megtétele után juthatunk el a 749 méteren elhelyezkedő Omeag-csúcsra. ...

2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára került fel a tervek listájára. Szerencsére mindkettőt sikerült teljesíteni. Drégely várába már évek óta terveztem eljutni, de csak most sikerült. Számomra ez egy ugyanolyan történelmi jelentőségű hely, mint Eger vára. Már iskolás koromban megfogott Szondy György hősiességének története, amihez Arany János műve is hozzájárult.

A Börzsöny 444 méter magas csúcsán álló vár építésének ideje nem ismert de mindenképpen a tatárjárás utáni időre tehető. 1274-ben IV. László Drégelyt Hontpázmány nembéli Hont fia ...

Folytatódik a 2022-es Velencei-tó körbebiciklizésem fontosabb állomásainak bemutatása. Ezúttal Gárdonyba utazunk el, ahol virtuálisan megtekintjük az Egri Csillagok szerzőjének, Gárdonyi Gézának a szülőházát, mely ma Emlékházként várja a látogatókat.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Gárdony melletti Agárdpusztán, egy szászországi polgári származású, evangélikus felekezetű családban, Ziegler Géza néven. 8 hónapos koráig, 1864. április 24-éig élt az agárdpusztai Nádasdy-uradalomban. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, a szomszédos Gárdony után választotta.

Az épület amelyben született és amely Országos műemlékvédelem alatt áll, egy hosszú gerincű, meszelt falú, régen nádfedelű, ...

Folyamatosan írok arról, hogy évek óta terveztem a 4 nagyobb magyarországi tó körbetekerését, de ezek éveken át csak tervek maradtak. 2022-ben azonban erőt vettem magamon és nekiláttam a terv megvalósításának, hiszen rövid ahhoz az élet, hogy csak önmagában tervezgessünk. A Velencei-tó után – a terv második felvonásaként – augusztusban a Tisza-tó következett. A tavat szintén az óramutató járásával ellentétes irányba tekertük körbe egy barátommal, így kicsit több volt a leejtő. Kiskörén elidőztünk egy kicsit, hiszen ott is megannyi látnivaló van. Előre beterveztem a Jóreménység-szigetet és az ott felépített JóreményStéget, így az semmiképpen nem maradhatott ki. Már csak azért sem, mert évek óta nyomon követem Ljasuk ...

2022-ben folytattuk barátaimmal a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát, ezúttal az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Rögtön az első napon egy időutazást tettünk az Őrségben található Szalafőn, annak is a Pityerszeri részén, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüttes várt ránk.

Szalafő egy község és egyben múzeumfalu is Vas megyében, mely az Őrség és az Őrségi Nemzeti Park központjától, Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekszik. Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer, Templomszer és Pityerszer. A falu őrzi a honfoglalás kori ...

Régen ejtettem szót – illetve billentyűzetet – a 2022-ben teljesített Velencei-tó körbebiciklizésem fontosabb állomásainak bemutatásáról. A 3 naposra tervezett hétvégémen az első nap megérkeztem Gárdonyba, lepakoltam, elfoglaltam a szállást, biciklit béreltem és már útnak is indultam. A tó körbetekerését másnapra terveztük kárpátaljai lány ismerősömmel, így amíg ő munkában volt, én addig felfedeztem a környék látnivalóit. Természetesen a kastélyok sem maradhattak ki, így egészen Kápolnásnyékig karikáztam, hogy megnézzem az ott található Halász-kastélyt.

A birtokról:

A kastély honlapja szerint Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait nagygyőri Kutas Istvánnak és ...

1390-ben Feyr-keresbányaként említik az írások. 1427-ben civitas Altumburgh volt a neve. A XIV. században a településre bányászokat telepítenek, akik hamarosan plébániatemplomot is emelnek maguknak. Előbbire utal a neve is, hiszen aranyérceit már a rómaiak is bányászták, de később a magyar királyok is. A XV. században pénzverdéje is volt. A Hunyadi család birtokán maga Mátyás király is járt, aztán elajándékozta a Báthoryaknak. A XVI. századtól bányái jelentősége visszaesik.

Már a középkorban betelepülnek ide a ferencesek is és felépítik gótikus kolostorukat. A reformáció idején a település protestánssá válik, a ferenceseknek menekülniük kell. A reformáció után csak 1728-ban tértek vissza és szerveztek plébániát a ...