2020-ban egy jó kis túrát tettünk Öttömös és Ásotthalom között, ahol az út során rengeteg érdekes dolgot láttunk. Ezeket természetesen mind feldolgozom majd. De most az egyik legkiemelkedőbbel kezdem, a Kisboldogasszony Római Katolikus templommal Öttömösön:

Csongrád-Csanád megyében, a Homokhátság szívében található Öttömös, mely egyébként a spárga hazája és ahol minden évben megrendezik a spárgafesztivált.

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcserélte Újszegedért a kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget. A templom 1937-ben épült, a plébánialakot 1954-ben vásárolták meg. 1956-ban plébánia rangra emelték. 2003 nyarán megkezdték a templom teljes felújítását, ...

Az egyik tavasszal smét bepattantunk az egyik barátom kocsijába és egy 2 napos kirándulást tettünk országunk különféle tájaira. A Páris-patak szurdokvölgye felé menet, mindenképpen útba akartam ejteni Tereske Árpád-kori templomát. Szövevényes története következik:

Tereske területén a XII. században bencés (erről a későbbi forrásokból tudunk) apátságot alapítottak. Az apátságot írásos dokumentum először 1219-ben említi (a Váradi Recestrum), ebből kiderül, hogy 1219-ben már működött egy – ekkor még meg nem nevezett rendhez tartozó – monostor Tereskén. Alapításának dátuma, illetve az alapító személye nem ismert. Egyes történészek szerint már a XII. század második felében fennállt a kolostor, sőt van aki szerint ...

Várgesztes Komárom-Esztergom megyében, a Vértes északnyugati csücskében fekvő község. Gesztes vára szabályos téglalap alaprajzú váraink közé tartozik. Hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak. Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is. A település 1917-ben vette fel a Gesztes elé a „vár” előtagot és lett Várgesztes a neve.

A vár építésének pontos dátumát nem tudjuk, de első okleveles említése 1326-ból való, amikor Károly Róbert cserével megszerezte azt a Csák nemzetségtől Csókakővel, Bárorkővel, ...

Kicsit fura a mai cikk címe, hiszen egészen pontosan a Szentkozmadombja és Szentpéterfölde közötti táj néhány apró szépségét szeretném bemutatni. A földrajzi megfogalmazás azonban nem mindig egyértelmű, hiszen a Szentkozmadombja még a Göcsejhez, vagyis a Közép-Zalai-dombsághoz tartozik, de Szentpéterfölde már a Zalai-dombság déli részéhez, viszont a Göcsej határainak tisztázatlansága miatt ezt is ahhoz sorolják sok helyen. Szentpéterfölde és környéke tájföldrajzi értelemben a Nyugat-Zalai-dombság két kistája, a Dél-Göcseji-dombság és az Észak-Göcseji-dombság határán fekszik, erdőkkel ölelt festői környezetben. Ugyanakkor a Nyugat-Zalai-dombság egy másik felosztása szerint három részre tagolódik: Felső-Zala-völgy, ...

Néhány éve egy körtúrát tettem Cserépváralja és Cserépfalu környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztam. Ezúttal nem az Ördögtorony tanösvény egyik állomását mutatom be nektek, hanem Cserépváraljához közel egy mesebeli völgyet, illetve annak egyik legszebb részét, ami nekem személy szerint Magyarország legszebb és legizgalmasabb ilyen területe. Engem elsőre lenyűgözött, hihetetlen élmény volt kőről kőre ugrálni és átverekedni magunkat a bedőlt fatörzseken. Éppen a fentiek miatt, viszonylag sok képet teszek fel a szorosról.

A Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) a Bükkalja kistájon, Cserépváralja és Kács között helyezkedik el, Cserépváraljához közelebb. A 10-15 méter ...

Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy jó kis túrán Arad megye keleti részén. Az egyik úticél Dézna község és a felette magasodó vár volt. A kezdőpontnál egy információs tábla található, sajnos csak román nyelven. A várhegyre vezető út nem különösebben hosszú, de vannak meredek részek, melyek esős, sáros időben külömösen csúszósak. A várból sajnos csekély romok maradtak meg, melyeket az elburjánzó növényzet is eltakar részben. A kilátás viszont nagyon szép fentről, jó időben.

Dézna várának romjai, az Aradtól 95 km-re, Borosjenőtől 32 km-re keletre található Dézna község feletti 389 méter várhegyen találhatóak. A vár középkori neve Desznye volt. 1317-ben királyi birtok volt. Zsigmond király 1387-ben ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

A kéktúrázás alkalmával tettünk néhány kitérőt a környék látványosságaihoz és történelmi emlékeihez is. Telkibánya számtalan nevezetességgel rendelkezik, melyek többsége az egykoron virágzó bányászathoz kapcsolódik. És éppen a ...

2023. júliusban folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon, a Zselicen haladtunk át és útba ejtettük a Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is, amely csak pár száz méterre található a hivatalos útvonaltól.

Szenna egy kis község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. Igazi értéke a Zselici Tájvédelmi Körzet területén fekvő Szennai Skanzen, ahol a Zselic népi építészetével ismerkedhetnek meg az látogatók.

Az 1978-ban – az országban harmadikként – megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu közepén, a közösség aktív részvételével jött létre. Létrejöttének alapvető célja, hogy megőrizze és bemutassa a Zselic és ...

Többször olvashattatok az oldalon róla, hogy Békés megye igazi nagyhatalom kastélyok területén. Úgy is, hogy sok kastély és kúria már nem áll napjainkban. Bélmegyeren 2 kastély is található, ezek közül a Bélmegyer-Fáspusztán található Wenckheim-vadászkastélyt már bemutattam nektek. Itt az ideje, hogy eljöjjön a másik kastély szemügyre vétele is. Sajnos még a közelébe is alig akartak engedni az őrök (ez a képek mennyiségén és minőségén is látszik), de ha már megtettem az egyébként nagyon szép erdei utat a kastélyig, akkor úgy voltam vele, hogy nem adom fel. Egyébként sem vagyok egy feladós fajta.

A szeghalmi Kárász-család Bélmegyer külterületén, az erdőben építtetett az 1850-es években egy vadászkastélyt ...