Július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 lépcsőjének megmászása. Muszáj volt előtte egy kis levegőt gyűjteni. A 22,5 méter magas kilátót egy régi, 1978-ban emelt geodéziai betonhenger alapjaiból alkotta meg 2013-ban, EU-s támogatással az Ipoly Erdő ZRt.. A csigalépcsőn felfelé haladva kihelyezett információs táblákon olvashatunk a Börzsöny erdőiről, élővilágáról, nevezéktanáról, néprajzáról, geológiájáról.

Fentről láthatjuk a Dunakanyart és hegyeit: a Naszály, a Visegrádi-hegységet, a János-hegyet, a visegrádi Fellegvárat, a Szent Mihály-hegyet, Pilis-tető tömbjét, a Gerecse rögjeit. A Holló-kő gerincét és mögötte a Garam síkját és a Kisalföldet. Észak felé látszik a közeli Selmeci-hegység a Szitnyával, a Madaras vonulata, a Jávoros tömege. Ritka esetben megpillanthatjuk a Magas-Tátrát is. Kelet felé a cserháti dombokat és azok hátterében a Mátra gerincét láthatjuk. Bár a kilátó tetején táblák segítenék az egyes hegyek, tömbök, vonulatok, gerincek és csúcsok felismerését, azok az időjárási viszontagságok miatt teljesen olvashatatlanokká váltak.

A Börzsönyben járva fokozottan ügyeljünk a megfelelő túraruházat és lábbeli kiválasztására. Ezzel nemcsak sérüléseket előzhetünk meg, de a gyakori kullancscsípés ellen is megfelelően védekezhetünk.