2024-ben a negyedik (a Mátra módszeres felfedezésének pedig harmadik) túránk április elejére esett, és mivel olyan sok nevezetességet vettem fel képzeletbeli listánkra, hogy arra kevés lett volna utazással együtt 1 nap, ezért 1 éjszakára megszálltunk Mátrafüreden. Találtunk egy self check-in típusú egyszerű szállást, ahol csak az számított, hogy valahol aludni tudjunk, hiszen sosem az alvás miatt megyünk túrázni. A 2 napos túra alatt felkerestük az alábbi helyeket: Gyöngyöspata, Gyöngyös, Mátrafüred, Sástó, Oxygen Adrenalin Park, Markaz és még a Mátravasúton is utaztunk. Gyöngyösön szétnéztünk a belvárosban és felkerestük a Mátra Múzeumnak helyt adó egykori Orczy-kastélyt is. A Mátra Múzeum azonban sokkal több annál, minthogy csak és kizárólag a kastélyra korlátozódjon.

A Mátrába vezető 24. számú főút mellett álló Múzeum három egységből áll: az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból.

Az Orczy-család birtokot és a bárói rangot megszerző „alapítója”, Orczy István – aki a város főtemplomában alussza örök álmát – volt. Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe, s 1708-ban Petrovay Zsuzsannával kötött házassága révén lett birtokos Gyöngyösön. Orczy István – aki 1736-ban bárói rangot kapott – az 1720-as években már a város egyik legnagyobb földesura, a jászok és kunok kapitánya volt. 1723-ban kerthelyet kért és kapott a tanácstól, azt a területet, amelyen ma is a kastély áll. 1742-ben, a birtokot végrendeletileg egyetlen fiára, (I.) Lõrincre hagyta. Orczy I. Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját, majd az Egerbe menő országút mentén 1769-1770-ben U-alaprajzú vadászkastélyt építtetett barokk stílusban. I. Lőrinc fia, II. Lőrinc 1826-ban klasszicista stílusú városi palotává alakíttatta át. Mivel neki nem született fiú gyermeke, így leányági örökösödés révén birtokai a Szapáryak, a herceg Auerspergek, a Westphalenek, majd a Wildburgok tulajdonába kerültek. A család itt élő tagjai egészen az 1930-as évek közepéig, a kastély eladásáig játszottak szerepet a település életében. Wildburg Arthúrné 1937-ben a kastélyt és parkot eladta a városnak. A berendezéseknek és műtárgyaknak azonban nyoma veszett. A kastély 1957 óta ad helyet a Mátra Múzeumnak, amely Magyarország legnagyobb természettudományi gyűjteményével rendelkező vidéki múzeuma. A kastélyban őrizték a ferencesek több száz éves könyvtárát és 1958-tól 1984-ig ebben az épületben működött a városi könyvtár is. A 2005-2007-ben felújított kastély Európa Nostra díjat kapott, mely a kulturális örökség helyreállításának legmagasabb elismerése.

Az Orczy-kastély központi terében egy 50 ezer éves gyapjas mamut csontváza fogadja a látogatókat. Az állat Mátraderecskén került elő 1949-ben. A tudományos csonttani vizsgálatok alapján életkora 50-55 év, tehát kifejlett állat. „Brúnó” 1970 óta része a Mátra Múzeum állandó kiállításainak. A kastélyban számtalan tematikus kiállítás látható, mint pl. a vadásztörténeti- és a helytörténeti kiállítás.

Az Orczy-kert északi részén 2009-ben nyílt meg a Mátra Múzeum természetrajzi kiállításának és természettudományi gyűjteményének otthont adó pavilon. A mintegy 1200 négyzetméter alapterületű, háromszintes tárlat középpontjában egy 15 méteres épített kocsánytalan tölgy áll, amely összeköti a kiállítás emeleteit. Felfelé haladva a gyökérszint, a cserjeszint, végül a lombkoronaszint állat- és növényvilága fogadja és öleli körül a látogatót. Ugyancsak ebben az épületben kapott helyet az Orczyak idején egykor a kertben álló orangerie-t idéző pálmaház.

A kéthektáros Orczy-kert, vagyis a park ízelítőt ad a Mátra környékének élővilágából. A tavat birtokba vették a zöld varangyok, tavi békák és egyetlen hazai teknősfajunk, a mocsári teknős is. A kert fáin mesterséges és természetes odúkban költenek a madarak, köztük a városokban ma már ritkán látott nagy fakopáncs. A rovarszállodát évről évre belakják a különféle méh- és darázsfajok, a földbe ásott fatuskók pedig a korhadó fákban fejlődő rovarok lárváinak, például a védett orrszarvúbogárnak adnak otthont.

Gyöngyösön 1887-ben, Hanák Kolos ügyvéd kezdeményezésére, 287 fővel megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, mely célul tűzte ki a „Mátra múzeumának” felállítását. Az begyűjtött anyagnak a gimnázium biztosított egy osztálytermet, ahol 1887. május 15-én megnyílt a Mátra Múzeum. 1917. május 21-én tűzvész pusztított Gyöngyösön, a múzeumi kincsek zömét sikerült kimenteni, de az épségben (és őrizetlenül) maradt anyagot a lakosság „megőrzésre” széthordta. 1931-ben Guba Pál piarista tanár vezetésével új közgyűjteményi intézmény alakult Gyöngyös Megyei Város Múzeuma néven. Dr. Puky Árpád polgármester a városháza épületének két földszinti termét végleg átengedte múzeumi célra. Bár a gyűjtemények a világháborút átvészelték, azoknak jelentős részét a front elvonultával a város lakossága ismét szétdúlta, az értékeket eltulajdonította, tönkrezúzta a számára értéktelennek tartott tárgyakat. 1952. május 2-án megalakult a Múzeumszervező Bizottság, és 1952. szeptember 1-jén jelképesen létrejött a Mátra Múzeum, amelynek a város átadta a korábbi múzeumból megmaradt, illetve visszagyűjtött tárgyakat. 1954. július 12-én megkezdődött az Orczy-kastély épületének kiürítése és múzeumi célokra történő kialakítása. 1956 májusában megérkezett az új működési engedély, amely a Mátra Múzeumot tájmúzeumként, néprajzi és helytörténeti múzeumi gyűjtőkörrel ruházta fel. 1957. július 21-én délelőtt 10 órakor az Orczy-kastélyban megnyílt a Mátra Múzeum. 2012. december 31-én a Mátra Múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésébe került, annak önálló működési engedéllyel rendelkező tagintézménye lett. Az Orczy-kastély állami, míg a kert és a természettudományi pavilon városi tulajdonban maradt.