2021. májusban barátaimmal egy igazán kiadós, túrázós hétvégét tartottunk, melynek során megfordultunk a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. A túra néhány állomásáról már korábban is írtam nektek (Csákvár, Fehérvárcsurgó és Szécsény kastélyai, Fehérvárcsurgó víztározója, Gaja-szurdok, Tereske Árpád-kori temploma, Páris patak szurdokvölgye, Apci tengerszem, „Földből kitörő metrókocsi” Csákberényben). De a legérdekesebb mégiscsak az volt, hogy a Marson járhattunk.

A Vértesi Tájvédelmi Körzeten belül, a Vértes-fennsík bércei közé beékelődött Gánti-medence Magyarország legkisebb területű, csupán egyetlen településnek helyet adó tája. Az itt található Gántot jórészt német nemzetiségűek lakják.

1920-ban Balás Jenő - székely származású bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője, jelentős vízszabályozási munkálatok tervezője - hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. A gánti bauxitbánya a kinyert mennyiséget tekintve egykor Európa legnagyobb bányája volt. Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot termelt a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium.

Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka. Ez azonban már nem volt hosszú életű, 1987-ben bezártak, mert az 1980-as évekre a telepek kimerültek. Azóta a hatalmas fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. A fent említett, utolsóként nyitott és 1987-re bezárt, a Bagoly-hegy lábánál húzódó egykori külszíni bauxitbányában található a Földtani Park, ahol egy 3,5 km-es tanösvény vezet körbe. Ennek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A bányafal kb. 28 méter magas, az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek.

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumot - mely a magyarországi bauxitbányászat történetét mutatja be - 1926-ban, az egykori gánti külfejtés peremén található táróban alakították ki. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat által létrehozott múzeum a bányászat aranykorát, azaz 1914-1990 közötti időszakot mutatja be. A kiállítás anyaga szabadtéren bemutatott gépekből, berendezésekből és földalatti tárlatból áll. Bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről. A múzeum belsejében megtekinthetünk kézi és gépesített bányaeszközöket is.