Menyháza a Béli-hegység lábánál, Arad megyében, 290 m tengerszint feletti magasságban található. A település két részből áll, a faluból és a fürdőtelepből. A völgyben fekvő fürdőtelepet, üdülőhelyet az Erdélyi-szigethegység gyöngyszemének is szokták nevezni, ahol az egykori vulkáni tevékenység utóhatásaként öt gyógyforrás buzog. Egykor gyógyító erejű vize és vadregényes környezete miatt az osztrák Bad Gasteinnal hasonlítgatták össze a híradások. Hőforrásai már a XV. század óta ismertek voltak, vizét már a törökök is használták. Menyháza a borossebesi uradalomhoz tartozott, amelyet 1891-ben gróf Wenckheim Frigyes vásárolt meg. Miután a hely a gyógyfürdő minősítést 1886-ban megszerezte, 1891-ben a bécsi császári belügyminisztérium fürdőhellyé léptette elő. 1895 után a gróf a hőforrások kihasználására fürdőházat és szabadtéri medencéket építtetett, ezért a fürdőtelep hamar kedvelt pihenőhellyé vált. A vendégek a két vörösmárványból készült, szabadtéri medencében fürödhettek, melyek meleg vizét artézi kút táplálta. A gróf csónakázó tavat is kialakíttatott: a patak felduzzasztásával létrehozott csónakázó tóba tavirózsa fajt telepített, a fürdő központi épülete így kapta a Tavirózsa-villa nevet. A közhasznú intézet erkélyes homlokzata helybeli csiszolt vörös márványból készült. A földszinten voltak a fürdőhelyiségek, valamint egy 300 személy befogadására alkalmas vendéglő. Az emeleten vendégszobákat helyeztek el.

Menyházát és Borossebest a gróf által 1893-ban építtetett 21 kilométer hosszú és 760 mm nyomtávú vasútvonal kötötte össze, amelyet 1893. augusztus 12-én adtak át a vasúti forgalomnak. Elsősorban a Borossebes felől érkező vendégek Menyházára történő elszállítására épült, de teherforgalomnak is helyet adott. A vasútvonal az ACsEV (Arad-Csanádmegyei Egyesített Vasutak) vonalához csatlakozott, de ma már nem létezik, 1962-ben megszűnt. 1989-ben a fürdőházat, a Tavirózsa villát felújították, de a munkákat nem tudták befejezni. Ma már csak egy 8 méter hosszú épületmaradvány található az egykor 85 méter hosszú, palotaszerű építmény helyén. Romos állapotában látható az oszlopos bejáratú, homlokzatán Menyháza címerét viselő épület. Az első világháború után a visszavonuló román csapatok mindent kifosztottak. Az ACsEV minden motorkocsiját elszállították. Az időközben a környéken kiépülő villák tulajdonosait meghurcolták. Az 1960-as évektől kezdve a vasút megszűnt, a parkok sétányait leaszfaltozták, több régi épületet lebontottak. Az 1970-es években új, a környezetbe nem illő szállodák épültek és megkezdődött a mindent lepusztító tömegturizmus kora. Az 1980-as évek végére gyakorlatilag az egész fürdőtelep leamortizálódott. Végül 2007-ben a patinás Wenckheim fürdőt is lebontották.

Menyházáról jelzett turistaútvonal vezet a világosi és déznai várromokhoz, valamint a Medve-barlanghoz és a Denevér-barlanghoz.

Az Aradi Nap szerkesztősége 2016-ban megkérdezte Ioan Herbei polgármestert, most kinek a tulajdonában van az egykori fürdőház. A polgármester elmondta, hogy a jelenlegi tulajdonos Valer Blidar, az aradi Astra Személyvagongyár igazgatója, többségi tulajdonosa. Ő azonban még állagmegőrzésre sem áldoz pár ezer eurót, vagyis nem érdeke az épület megmentése.